Hiszek az életben

„És ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie, hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne.” 

János evangéliuma 3. fejezet 14-15. verse



Alattomos kis bűn, ami úgy válik méreggé az életedben, mint ahogy, az ősz hajszálak kezdik ellepni az ember fejét, nem más ez, mint a zsörtölődés, vagy mondhatnám úgy is, hogy az elégedetlenkedés. Amikor semmi sem jó, amikor mindent meg tudunk kritizálni, mert azt gondoljuk, mi jobban tudjuk. Pedig nem, csak a szánk jár, már-már annyira automatikusan, hogy észre sem vesszük, hogy közben sebeket okozunk másoknak is, valamint sajátmagunk felett is ítéletet mondunk.

Izrael népének egyik története is hasonló ahhoz, amiket szoktunk csinálni. Mózes negyedik könyvében található ez a történet a 21. fejezetben. Azzal kezdődik, hogy az Úr meghallgatja a nép kérését, megteszi, amit kérnek, majd utána tovább menetelnek, hogy megkerüljék Edóm országát. de valahogy elfáradtak, vagy inkább belefáradtak. Egy kis elégedetlenség valaki szívében elindítja a teljes felháborodást. A közhangulat egyre rosszabb és minden egyes méter megtétele egyre nehezebbé és lelkileg is megterhelővé válik. Majd kifakadnak egymásnak, hogy most már elég! Itt a vége és ne tovább! Elegünk van: „és így beszélt a nép Isten és Mózes ellen: Miért hoztatok el bennünket Egyiptomból? Azért, hogy meghaljunk a pusztában? Hiszen nincs kenyér és nincs víz, szívből utáljuk ezt a hitvány eledelt. (4Móz.21,5) Akkor az Úr mérges kígyókat küld a nép közé, úgyhogy sokan az elégedetlenségük miatt elvesztették az életüket. Mikor jobb belátásra tértek, a nép felismerte és megbánta, hogy rosszat tettek az Úr ellen, és megoldásért kiáltottak. A megoldás az volt, hogy egy rézkígyót emelt fel a táborban Mózes, úgyhogy ha valakit megmart a kígyó és feltekintett arra rézkígyóra, életben maradt.


A bűn apró lépésekkel hódít óriási teret az életükben, aminek olyan a mérge, mint a mérges kígyóé a pusztában. Ha nem tekintünk fel az életünk megmentőjére, Jézusra, akkor sajnos meghalunk. A bűn következménye ez, de ha arra tekintünk, aki elvette a világ bűneit, és helyettünk halt meg, élhetünk!