Dicsőség az Úrnak!


Dicsőítsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet! Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat. Békességet ad határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
(147. Zsoltár 12-14. vers)

Soli Deo Gloria – ’Egyedül Istené a dicsőség’ – egyike (Kálvin szerint a legfontosabbika) az öt reformátori solának (Sola Scriptura, Sola fide et gratia, Solus Christus), melyben hitvallásuk esszenciája fogalmazódik meg.

Az ’Egyedül Istené a dicsőség’, egyrészt kifejezte azt a protestáns hozzáállást, hogy elhatárolódtak emberek (pápa, szentek, Mária, stb.) dicsőítésétől, istenítésétől és minden, a hozzájuk kapcsolódó kultusztól, ereklyetisztelettől.

Másrészt ezzel ismerték el, hogy minden emberi teljesítmény, képességek, lehetőségek, mind-mind az Isten ajándékai, melyeknek mi csak használói, sáfárai vagyunk. Ezért is olvasható Bach és Händel zenei kéziratain kézjegyük mellett a S.D.G. rövidítés.

És mit jelent ma - a ’Soli Deo gloria’? Vannak, akik ezt a mondatot a templom négy fala közé zárják, azaz Isten dicsőítése számukra csak a szakrális eseményekre (istentisztelet, húsvét, karácsony) korlátozódik, a hétköznapok azonban már másról szólnak. És persze vannak olyanok is, akik e mondat emlegetésével próbálják saját elképzeléseiket, tetteiket szentesíteni, hatalmukat legitimizálni, Istentől jövőnek feltüntetni.

Azonban Isten dicsőítése azt jelenti, hogy lényünk minden rezdülésével Őt akarjuk magasztalni, „Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére míveljetek.” (1Kor.10:31).

Isten dicsőítése az, amikor már nem az a fontos, hogy én mit és hogyan akarok, hanem „Mit akarsz Uram, hogy cselekedjem?” (Apcsel.9:6)

Isten dicsőítése az, amikor tevékenységeinkben, emberi kapcsolatainkban megvalósítjuk, megéljük lemásolva az Ő szeretetteljes jellemét, viselkedését.

Ezért legyen minden nap kérésünk:
Uram, „Mutasd meg nékem a te útadat, hogy járhassak a te igazságodban, és teljes szívvel féljem nevedet. Dicsérlek téged Uram, Istenem, teljes szívemből, és dicsőítem a te nevedet örökké!”(Zsolt.86:11-12)