Bizalom és reménység


„Akik [Krisztus] által hisztek Istenben, aki feltámasztotta őt a halottak közül, és dicsőséget adott neki, hogy hitetek Istenbe vetett reménység is legyen."
1Péter 1.21

Kitől kérsz szívesen segítséget? Mire van szükséged ahhoz, hogy egyáltalán valakitől segítséget merj kérni? Bevallom, nekem számít a légkör, a lelkület. Szívesebben kérek attól segítséget, aki kedves, melegszívű, mint aki elutasító, rideg. Persze az is fontos, hogy úgy lássam: képes segíteni.

Istenben mindez együtt van. Az Atya odaadta értünk és nekünk fiát, hogy megváltónk és szószólónk legyen. Krisztus meghalt a bűneinkért, az Atya feltámasztotta őt a halálból, s ez hirdeti azt, hogy van számunkra kegyelem, Isten szeret bennünket! Sőt, az Atya meghallgatta Krisztus kérését – „Én dicsőítettelek téged e Földön: elvégeztem a munkát, amelyet rám bíztál, hogy végezzem azt. És most te dicsőíts meg engem Atyám, te magadnál azzal a dicsőséggel, amellyel bírtam te nálad a világ létele előtt.” (Ján. 17.4-5) –, és „ajándékozott neki oly nevet, amely minden név fölött való” (Fil. 2.9). Krisztusé minden hatalom, ezért képes segíteni a szükségleteinkben. Arra bátorít, hogy bizalommal kérjünk segítséget, és ne adjuk fel a reménységet.

Legyél hát jó reménységben, és bátran bízd magad Isten gondviselésére!

Legyen áldott a napod!