Csak Jézus Krisztus



„Mert nem végeztem, hogy egyébről tudjak ti köztetek, mint a Jézus Krisztusról, még pedig mint megfeszítettről.”
(Korinthusbeliekhez írt első levél 2. fejezet 2. vers)

Egy kis kínai faluban egy misszionárius estéről estére házi evangélizációs alkalmat tartott. Az egyik előadás után egy jól szituált férfi lépett oda hozzá a következő kérdéssel; - Már harmadszor hallgattam önt prédikálni és megfigyeltem, hogy mindig ugyanarról beszél. Nem gondolt arra, hogy megváltoztassa a szövegét?

Mire gondol? Milyen szöveget kéne megváltoztatnom? – kérdezett vissza a misszionárius. – Hát a Jézus Krisztust, - mondta az ember – mert mindig csak róla beszél, hogy miként élt, miket tanított, hogyan segítette a rászorulókat, hogyan gyógyította a betegeket. Már kívülről tudjuk ennek a Jézusnak az életét, ami lassan unalmassá válik. Higgye el, sokkal nagyobb népszerűségre tenne szert, ha valami új dolgot találna ki.

Hadd kérdezzek én is valamit – szólt a misszionárius – mit evett tegnap vacsorára? – Rizst. - És tegnapelőtt? – Rizst. - És ma mit fog vacsorázni? – Ma is rizst. Tudja, mi annyira szeretjük a rizst, hogy már nem tudunk élni nélküle. – Na látja – mondta a misszionárius – én pedig Jézus nélkül nem tudok élni.

Pál korinthusi leveleit olvasva ugyanezt láthatjuk. Az apostol athéni tapasztalata nyomán átgondolja, átfogalmazza üzenetének lényegét és ezután már csak Jézusról ír, Jézusról beszél, Jézust állítja minden figyelem középpontjába.

Ez a jelt kívánó zsidóknak ugyan botrány, a bölcsességet kereső görögöknek pedig bolondság (1Kor.1:23), de nekünk, akik megtartatunk az Isten ereje. (1Kor.1:18)

Így, még ha ideig-óráig Jézus nélkül el is lehet éldegélni, én nem akarok. „Mert a Krisztus szerelme szorongat” és azért halt meg értem, hogy már ne magamnak, hanem egyedül CSAK JÉZUS KRISZTUSnak éljek. (2Kor.5:14-15)