Tudd meg, mit kell tenned!

„Az ÚR ezt mondta Abrámnak: Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok neked!"

Mózes első könyve 12. fejezet 1. verse


Ha csak eddig olvasnánk a szöveget, az tűnik fel számunkra, hogy az Úr szándékosan valami olyan helyzetet teremt Ábrám számára, ami nem túl kecsegtető a jövőre nézve. Ez a hívás személyes jellegű, ami tökéletes példája annak, hogy mit jelent az elhívás és az erre adott engedelmes válasza az embernek ebben az Istenhez kapcsolódó életben.

Az elhívás egy régi életből való kihívást jelent, amikor egy olyan környezetet, természetet hagyunk magunk mögött, melyről többé nem álmodozunk, mely után többé nem vágyakozunk, de nem is tagadjuk meg, mindazt, ami volt, hanem okulásként emlékezünk rá. Ábrámot egy pogány környezetből hívta el az Úr az ért hogy vándoroljon Kánaán földjére és telepedjen ott le, és itt érkezik az ígéret, amely sokat ígérő: „Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel. Megáldom a téged áldókat, s megátkozom a téged gyalázókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.” Hárán városában volt található a Holdkultusz egyik középpontja. Ábrahámnak el kellett hagynia lakóhelyét, családi és rokoni körét, hogy szinte egyedül induljon el egy idegen országba, ahol ő, mint „jövevény”, polgárjog és rokonság védelme nélkül állott.

A látszólagos lemondás összességében gazdagodással jár. Gazdagít hitben, Ábrámot a nép ősatyjává teszi, ezáltal a neve örökre fennmarad. Az ígéretek között szerepel még az áldás, vagyis sosem marad oltalom nélkül.

Az Úr nagy dolgokra képes mindenki életében. Sok mindent elérhetünk, ha az Úr akaratát keressük és tesszük. Nem szegényebbek, hanem gazdagabbak leszünk. Mindenkit hív és vár, már csak neked kell eldönteni, hogy mit felelsz.