Nyilvántartás
„De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek
nektek, inkább annak örüljetek, hogy a nevetek fel van írva a mennyben.”
Lukács szerinti evangélium 10. fejezet 20. verse
Az egyetemen a folyosóra
függesztették ki a névsort, amiből kiderült, hogy ki az akinek sikerült-e a
vizsgája, illetve az hogy milyen osztályzatot kap. Máskor viszont csak annyit
láttunk: Megfelelt, Nem felelt meg. Nagyon sokszor láttam csalódott arcokat,
akik úgy érezték sokat tettek azért, hogy átmenjenek a vizsgán, de ezek
ellenére sem sikerült nekik. Szembenézni azzal, hogy ismételni kell egy tárgyat,
sokszor álmokat tör össze, főleg, záróvizsga előtt, vagy éppen a záróvizsgán.
Egyáltalán nem mindegy, hogy
a nevünk szerepel e listán vagy sem, vagy az, hogy milyen minősítés van ott
mellette.
Az isteni ítélet
kihirdetésekor, senki nem fog fittyet hányni arra, amit hallani, látni fog. Éppen
ezért egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan éljük az életünket? Jézus hatalmat
adott a tanítványoknak arra, hogy így mutassák be és töltsék be Krisztus
akaratát a földön és eszünkbe juthat a hegyi beszédből származó mondat: „Úgy ragyogjon a ti
világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és
dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” (Máté 5,16)
Miután a nevünk szerepel a mennyei nyilvántartásban ez
azt is jelenti, hogy többé nincs, aki kárhoztasson bennünket, a sátáni vádak
megsemmisülnek. Jézus szavai azt tanácsolják nekünk, hogy ne a földi
szolgálatunk sikereire irányítsuk a gondolatainkat, hanem annak örüljünk, ha a
nevünk szerepel a mennyei nyilvántartásba
