Nyilvántartás

„De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, inkább annak örüljetek, hogy a nevetek fel van írva a mennyben.”

Lukács szerinti evangélium 10. fejezet 20. verse



Az egyetemen a folyosóra függesztették ki a névsort, amiből kiderült, hogy ki az akinek sikerült-e a vizsgája, illetve az hogy milyen osztályzatot kap. Máskor viszont csak annyit láttunk: Megfelelt, Nem felelt meg. Nagyon sokszor láttam csalódott arcokat, akik úgy érezték sokat tettek azért, hogy átmenjenek a vizsgán, de ezek ellenére sem sikerült nekik. Szembenézni azzal, hogy ismételni kell egy tárgyat, sokszor álmokat tör össze, főleg, záróvizsga előtt, vagy éppen a záróvizsgán.

Egyáltalán nem mindegy, hogy a nevünk szerepel e listán vagy sem, vagy az, hogy milyen minősítés van ott mellette.
Az isteni ítélet kihirdetésekor, senki nem fog fittyet hányni arra, amit hallani, látni fog. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan éljük az életünket? Jézus hatalmat adott a tanítványoknak arra, hogy így mutassák be és töltsék be Krisztus akaratát a földön és eszünkbe juthat a hegyi beszédből származó mondat: „Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” (Máté 5,16)

Miután a nevünk szerepel a mennyei nyilvántartásban ez azt is jelenti, hogy többé nincs, aki kárhoztasson bennünket, a sátáni vádak megsemmisülnek. Jézus szavai azt tanácsolják nekünk, hogy ne a földi szolgálatunk sikereire irányítsuk a gondolatainkat, hanem annak örüljünk, ha a nevünk szerepel a mennyei nyilvántartásba