Megígérem...

„Mert az Isten Fia, Krisztus Jézus, akit közöttetek hirdettünk, én magam, Szilvánusz és Timóteus, nem lett „igen”-né is meg „nem”-mé is, hanem az „igen” valósult meg őbenne. Mert Istennek minden ígéretére őbenne van az igen, és ezért általa mondunk áment Isten dicsőségére.”
Pál második levele a korinthusiakhoz 1:19-20 

„Meggyújtjuk a gyertyákat?”- kérdezed mosolyogva, és félig-meddig azért, hogy egy perccel később elfújhasd őket. „Most nem, majd a déli alvás után, most már ne büdösítsünk be a szobában, inkább olvassunk mesét, hogy aztán elalhass.”

Aztán amikor te már este fürdeted apával a kistesót, én meg szellőztetem a szobát, akkor látom, hogy a gyertyákat bizony alvás után sem gyújtottuk meg... Egy apró, be nem tartott ígéret, amiből sajnos nem csak egy van. Pedig hidd el, ez nem direkt volt. Egyszerűen elfelejtettem a sok teendő miatt, ami a kétgyerekes élettel jár. Nem gyújtottuk meg a gyertyákat, nem hallgattuk meg a Bodzavirágot, nem hívtuk fel a nagybátyádékat, nem sütöttünk palacsintát, mert elfelejtettem, vagy nem maradt rá a szétesett napjainkon belül idő és kedv, hogy mindezeket megtegyük. És a kesztyűdet sem varrtam meg még mindig... 

Tudom, hogy neked (mint mindenki másnak) fontosak az ígéretek, biztonságot ad a betartásuk, és nekem sem esik jól, amikor valaki elfelejti azt, amire a szavát adta. De hidd el, igyekszem, amennyire lehet. Szeretném, ha nem kellene csalódnod, ha mindig be tudnám tartani azt, amit megígértem neked. 

Mert Valaki előttem már megtette. Megígérte, hogy nem hagy elveszni, hanem utánam jön, és helyrehozza azt, amit elrontottam. Krisztus megtette. Ő volt az Igen a Biblia összes ígéretére. Ő volt az Igen a megváltásomra, az életemre, a tiédre, mindenkiére. Ő volt a pecsét, a biztosíték, hogy Istent komolyan lehet venni, hogy Ő nem játszik kénye-kedve szerint a teremtményeivel, hanem nagyon is komolyan gondolja azt, amit kijelent. Krisztus volt az áldozat, az el nem bukott Ádám, aki bemutatta nekünk, milyen is Isten valójában. 

És Krisztus az Igen ma is. Neked és nekem, mindannyiunknak. Krisztus az, Aki visszajön, mert maradt még néhány ígérete Istennek. 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia