Indulj időben!



„Igyekezzetek bemenni a szoros kapun: mert sokan, mondom néktek, igyekeznek bemenni és nem mehetnek.”
(Lukács evangéliuma, 13. fejezet 24. vers)

Még egy perc az indulásig. Meglesz. Elérem. Nagy rohanás. Már csak néhány lépcső. Hát ez nem lehet igaz - mormogom magam elé. Már megint az orrom előtt ment el vonat.

Talán interneten kellett volna megvennem a jegyet? Vagy több intervallumos edzés kéne, hogy gyorsabban tudjak futni? Netán az étkezés, vagy a minőségi pihenés hiánya miatt csökkent a teljesítményem? Nem. Nem a teljesítménnyel, nem a sebességgel volt a probléma, hanem hogy nem időben indultam el.

Bizony, sokan hasonlóképp maradnak le a mennyország felé tartó szerelvényről. Nem azért, mintha nem lenne jegyük, nem azért mintha nem tudnák mikor kéne felszállni. A saját lustaságuk miatt, az ’ej, ráérünk arra még’ miatt maradnak le a legtöbben.

Ahogy Lukács evangéliuma 13. fejezetében is olvashatjuk; Az üdvösséget illetően Jézus egyik követőjét is csak az érdekli, „Uram, avagy kevesen vannak-é akik idvezülnek?” (23.vers), azaz személyes felelősségét a 'mondd meg kik üdvözülnek, hányan lesznek' 'a mennyországban ott lesz-e a gyermekem, az édesanyám, az édesapám, a…?' kérdéssel kendőzi el.

Azonban, Jézus ahelyett, hogy megmondaná konkrétan ki üdvözül és ki nem, arról kezd el beszélni, hogy hogyan lehet bejutni, és mégis miért maradnak ki sokan.

Egyrészt mert rossz ajtón, rossz vonatra szállnak fel. „igyekezzetek bemenni a szoros kapun” - A lemaradók a jézusi szelídség, alázatosság, és az önmegtagadás helyett a siker, a csillogás, a vagyonszerzés útját tapossák.

Másrészt, „igyekeznek bemenni és nem mehetnek”, azaz tudják, hogyan üdvözülhetnek, még lépéseket is tesznek, de mivel nem időben indultak, az ajtók záródnak, a szerelvény pedig nélkülük megy el. „Mikor már a gazda felkél és bezárja az ajtót, és kezdetek kívül állani és az ajtót zörgetni, mondván: Uram! Uram! nyisd meg nékünk; és ő felelvén, ezt mondja néktek: Nem tudom honnét valók vagytok ti.” (25.vers)

A tanulság: Ne az érdekeljen, hogy hányan és kik fognak üdvözülni, hanem kérdezd azt, amit a Filippi börtönőr: „mit kell nékem cselekednem, hogy üdvözüljek?” (Apcsel.16:30)

A választ, a döntést pedig ne halogasd: „Higgy az Úr Jézus Krisztusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házadnépe!” (Apcsel.16:31) Mert Jézus az „út, az igazság és az élet”, senki nem mehet az Atyához, csakis Őáltala. (Ján.14:6) És Ő az ajtó, „a juhoknak ajtaja” (Ján.10:7), aki Ő rajta keresztül megy be, megtartatik és legelőt talál. (Ján.10:9)