Krisztus feltámadt!



„Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjük lőn azoknak, kik elaludtak.”
(Korinthusiakhoz írt első levél 15. fejezet 20. vers)

Nemrég ismét kezembe került Szabó Dezső, Feltámadás Makucskán című kisregénye, amely mint a Bethlen korszak politikai szatírája, ugyan nem teológiai mű, de témafelvetésével görbe tükröt állít a racionalista bibliamagyarázat és korunk divatvallásossága elé is.

A történet szerint az író által megálmodott település, Makucska kis falusi templomában az örök életről, és a feltámadásról szóló húsvéti prédikációt félbeszakítja egy a temető mellett disznókat legeltető fiúcska kiáltása: „Tiszteletes úr… feltámadtak!”

És „A széles úton a temető felől jött a halott falu. Példás rendben nyolcas sorokban jöttek, nyugodt erős léptekkel verve a föld valóságát. Domborúak voltak, húsból-vérből valók, rettentően valóságosak. Elül jött a volt tiszteletes, a volt jegyző, a volt bíró, a volt kántor. Utánuk mind a többi holtak: férfiak, asszonyok, legények, leányok, gyermekek. Beláthatatlan néma sereglésben jöttek az élő falu felé.”

A falu élő bírája azonban a törvény nevében megállásra kényszeríti őket. És szemükre vetik: „Van pofátok, hogy éppen Húsvét szent ünnepén csináltok velünk ilyen rossz viccet! Hát keresztény anya szült benneteket, ti zsodomások, hogy így feltámadtok a becsületes emberek nyakára?”

Majd először békés tárgyalás útján próbálják rávenni a feltámadtakat, hogy: „be kell látniok, hogy ilyen extra feltámadásra semmi jogi alapjuk nincs. Az orvostudomány, a közigazgatás, az állam, sőt maga az Anyaszentegyház is leszegezte már a maga álláspontját az önök halála irányában. Ezen változtatni már nem lehet. Mi örvendünk a viszontlátásukon, mert nekünk szívünk van. De a paragrafusnak nincs szíve, a jog hideg és érzéketlen valami. Térjenek hát vissza, mint volt jó polgárokhoz illik a föld meleg ölébe”

Aztán állami rendelettel és fegyverrel kényszerítik őseiket vissza a temetőbe. S miután visszaáll a rend, a biztonság kedvéért a temető ’Feltámadunk’ feliratát is lecserélik, nehogy valaki később komolyan gondolja a dolgot.

A kérdés; mit jelent a feltámadás számunkra? Egy hitelv? A Biblia egyik fontos igazsága, amit megtanultunk? Vagy valóság, ami értelmet ad létünknek, és ami hatással van a legapróbb cselekvésünkre is?

Amikor látod a mécsesektől villódzó sírkertek felé vonuló tömegeket; jusson eszedbe boldog reménységünk. Azaz, ahogy Megváltónk feltámadásával legyőzte a halált, így egészen biztos, hogy azoknak, akik Őbenne hittek és hisznek örök életük van.

Ahogy Ő mondta: „Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz én bennem, ha meghal is, él; És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt?” (Ján.11:25-26)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet