Békés lelkület

„Törekedjetek mindenkivel a békességre és a szentségre, amely nélkül senki sem láthatja meg az Urat!” 
Zsidók 12:14.
El tudod képzelni, hogy találkozol majd Isten országában egy háborgó lelkű, mindenbe, és mindenkibe belekötő, viszályt szító, békétlen emberrel? Egy szüntelenül morgó, elégedetlen, kákán is csomót keresővel? Olyannal, aki a füledbe súgva „csak neked mondja el!” hogy az a másik mit tett? Nem gondolnám!
Valóban vannak kemény esetek. Nehéz természetű emberek, akikkel valóban nem könnyű kijönni. Az a szó, hogy „törekedjetek” is kifejezi azt, hogy bizony néha tényleg nehéz. De ha nem teszel erőfeszítést az elhordozásukra, akkor Isten nem tud általuk lecsiszolni rólad egy-egy kinövést, hibát, rossz tulajdonságot.
Eszembe jutott egy nagyon tanulságos vers egy tökéletes, békeszerető, makulátlanul hibátlan, ötcsillagos keresztényről. Elgondolkodtatásul megosztom veled.

Farizeus fohásza

Szeretem a Te szentegyházadat,
Lakásodnak földi helyét,
De míg Zöld Gergely lesz a papunk
Nem viselem semmi terhét.

Szeretlek Téged áldott Uram,
Vágyom, hogy akaratod tegyem,
De a szomszédos egyháztagtól,
Ó kérlek, szabadíts meg engem.

Köszönöm neked a hangomat,
Az éneklésre adott időt,
De míg Nagy Pál lesz a kántor,
Az éneklésben nem segítem őt.

Asztalodra drága Jézus
Kegyelmednek kelyhét helyezed,
De ha Kiss Bálint osztja ki azt,
Sem bort, sem kenyeret magamhoz nem veszek.

Minden, mi kell tőled jöttek, tied azok
De ha Rácznét is segélyezik,
Az adakozásban részt nem veszek.

Könyörgöm Uram, Hozzád esdekelve,
Készíts nekem a Mennyben helyet
Égi lakást, de... kérlek, Uram
Semmiképpen ne a Nagyné mellett.
Ámen