Isten jót tervez
„Mert
csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr –: jólétet és nem romlást
tervezek, és reményteljes jövő az, amelyet nektek szánok.”
Jeremiás 29:11
Volt egyszer egy
szegény ember, akinek az egyetlen jelentős vagyona egy ló volt. Ez a háziállat
segítette őt a szántásban, a szállításban és a gyors közlekedésben. Egy reggel
látja, hogy az állat eltűnt.
– Nagy szerencsétlenség,
ami veled történt! – siránkoztak a szomszédok.
– Azt nem lehet
tudni – válaszolta az ember.
Másnap visszatért a
ló, és magával hozott 4 másik vadlovat.
– Mekkora
szerencséd van! – irigykedtek a szomszédok.
– Azt nem lehet
tudni – válaszolta az ember.
A következő nap a
szegény ember fia be akarta törni az egyik vadlovat. Ahogy próbálta megülni,
az két lábra ágaskodott, a fiú lecsúszott, és eltörte a kezét.
– Nagy
szerencsétlenség, ami a fiaddal történt! – sajnálkoztak a szomszédok.
– Azt nem lehet
tudni – válaszolta az ember.
Pár nappal később
megjelentek a katonák, és háborúba vittek minden fiatalembert, kivéve a szegény
ember fiát, aki hát törött karral nem vált volna be katonának.
Mivel mi a történet
közepén vagyunk, és nem látjuk a végét, sokszor az az érzésünk, hogy nagy
szerencsétlenség történt velünk. Ilyenkor jó, ha fölidézzük Jeremiás
gondolatait: „Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr –:
jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az, amelyet nektek
szánok.”
Ha valaki, hát Isten tudja, hogy mi a
történetünk vége. És biztosak lehetünk benne, hogy ő valami nagyon jót készít a
számunkra. Úgy hogy ha most úgy is tűnik, sorsunk nem alakul éppen úgy, ahogyan
elterveztük, sőt, úgy érezzük néha, hogy összecsapnak fejünk felett a hullámok,
akkor kapaszkodjunk Isten ígéretébe, mert ő a mennyországot tartogatja
számunkra.
