kedd, június 20, 2017

Nem felejtettél el valamit?

„Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.”

Márk szerinti evangélium 10. fejezet 45. vers

Feledékenység, talán ismerős. Sok elintéznivaló, új felelősség vállalása. Még egy 12 éves gyereknek is annyi dolga van egy nap, hogy öt után ér haza teljesen kifáradva fizikailag, lelkileg kimerülve, mert edzés volt, meg számítástechnika vagy netán rajz szakkör a néptánc után. Akkor mit mondjanak a felnőttek? Annyi dolog van, amit egy nap csinálunk és megannyi, amit még csinálnunk kellett volna, de már nem jutott rá idő, így pedig áttolódik a következő napra és gurigázzuk magunk előtt, míg aztán feladathegyek lesznek előttünk, amit szívünk szerint sosem oldanánk meg.

Ezek között felejtkezünk el erről a bibliaversről. Az Emberfia, azért jött, hogy ő szolgáljon. Nem a hatalmaskodás, vagy a bosszúállás fegyverével kívánja az embereket barátjává tenni, hanem azzal, hogy jót tesz mindenkivel. Miért is van az, hogy ha ma azt mondom: szeretem, Jézus Krisztust az emberek egy része furcsán néz rám? Miért lehet valakit szeretni, ha nem is láttad még soha? Erre csak annyit tusok válaszolni, hogy annyira megismertem, hogy meghaljon értem, hogy én élhessek, és nekem ennyi nemhogy elég, hanem sok, mert nem is érdemlem ezt meg. Nem láttam Őt a szemeimmel fizikailag soha, de sokszor találkoztam már vele. Az életem minden percében mellettem volt. Nem olyan régen arról beszélgettünk a feleségemmel, hányszor halhattam volna meg életemben. Számát sem tudom megmondani. Mások szerencsének, én gondviselésnek hívom.


Mit jelent az, hogy Jézus szolgálni jött egyszerűen megfogalmazva annyi, hogy Jézus annak ellenére, hogy te sokszor hátat fordítasz neki és tetted ezt a múltban is, nem mond le rólad, nem válogat, nem vagy számára rossz ember, meghalt érted, hogy te élhess, és rajta keresztül örök életed lehessen.