szombat, június 24, 2017

Ígéret, feladat, figyelmeztetés


" Ímé eljövök hamar: tartsd meg a mi nálad van, hogy senki el ne vegye a te koronádat"

Jelenések 3,11

Amikor levelet írunk valakinek manapság igyekszünk szűkre szabni a mondandónkat. Az SMS világában, ahol szó szerint fizetünk a megosztott információért, megtanultunk tömören, akár szimbólumokban beszélni. Mindezért talán jobban is érdekel minket a Biblia talán legtömörebb könyve, a Jelenések könyve. Tömör, mert a Szentírás egészének (Ó és Újszövetség) szimbólumrendszerével közöl nagyon fontos dolgokat. Ne csodálkozzunk hát, ha a mai reggeli szöveg, amely innét való, egy mondatba sűrít számunkra több, nagyon fontos mondanivalót.

A 3. fejezet egy fontos látomás része, amelyben János apostol azt a feladatot kapja, hogy továbbítson 7 levelet 7 gyülekezetnek. Olyan levelek ezek, amelynek feladója maga az Isten. Ezekben a levelekben Jézus Krisztus szólítja meg követőit, hogy győzelemre segítse őket hívő életük során az apostolok korától napjainkig. Nézzük, mit is tartalmaz ez a rövid üzenet és milyen tanulságot rejt a számunkra!

Legelőször az Úr ígéretével találkozunk.
Jézus mondja, hamar eljövök. Minden kereszténynek számolnia kell ezekkel a szavakkal. És ami ma talán fenyegetésnek hangzik, az bizony az apostoli korban biztató, szívet melengető ígéretnek számított. Megváltónk tanítványinak bebizonyította végtelen szeretetét akkor, amikor meghalt értük a kereszten. Amikor követői megértették áldozatát szembesültek Isten végtelen szeretetével és egész lényük megtelt örömmel. Isten nem számon kérő bíróként, hanem szerető apaként élt tovább bennük. Így Jézus szavait valódi örömteli ígéretként fogadták. Ma is, ha értjük, kicsoda számunkra Isten, részünk lehet ugyanebben az örömben.

Másodszor feladatot kapunk az Ige által.
Meg kell tartanunk, ami a miénk. Urunk nem hozott sem gazdagságot, sem hatalmat, sem földi jólétet követői számára. Sokkal többet adott ennél: az üdvösségüket. Bár az első keresztényeknek sokat kellett nélkülözni, üldözöttként élni és akár meghalni is; mindezt boldogan vállalták Megváltójukért. Korabeli szemtanúk leírják, hogy a vértanúk sokszor dicsőítő énekeket énekelve várták a halált. Hogyan lehetséges ez? Csak úgy, hogy megértették, amit Jézustól kaptak, az értékesebb minden kincsnél, amit ez a világ adhat. Jézus áldozata, az üdvösség, a hit, a Szentírás Vértanúk megszámlálhatatlan sokaságának jelentett mindennél többet az évszázadok során. Ez az, amit Tőle kaptunk. A hit, az üdvösség, a megváltásunk, Isten szava. Ez az, amit meg kell tartanunk, amit nem szabad soha többé kiengedni a kezünkből, ha már egyszer a miénk lett. Mégis vannak Krisztus mai követői között páran, akik mindezeket nem értékelik valami sokra. Elhanyagolják az Írás kutatását, mert nem értik micsoda kiváltságban van részük, hiszen volt olyan korszak, mikor annak egy lapjának birtoklásáért a fejüket vették volna. A hitet csupán egy elméletnek tartják, amely, ha jelentős is, de nem egész életük meghatározója. Csupán olyan rendszer, amiből kiragadva a nekik tetsző dolgokat, ami nekik beválik, csak azt gyakorolják. Nem látják, hogy életük teljes átadásával milyen nagy kiváltságban és áldásban lehetne részük, amit Uruk kifejezetten az ő számukra készített el. Ehelyett bűneikkel leértékelik üdvösségüket, odaadják azt holmi kis jólétért, befolyásért, élvezetért, ami csak ideig-óráig lehet az övék.

Harmadszor Jézus Urunk figyelmeztet.
Valaki el akarja venni a koronádat. De hát csak az uralkodóknak van ilyen ékszere - mondhatod, és így igaz. Márpedig akkor mi is azok vagyunk, ha van koronánk. Az, Aki sohasem hazudik állítja, hogy minden földi lény birtokában van valaminek, ami jelzi, hogy ő sokkal több annál, mint amit magáról gondol. Mert az ember nem egy szerencsétlen vándor a földön, aki megpróbál túlélni, hanem ő ennek a Földnek a királya. Mert a Biblia szerint Isten ennek teremtett minket Ádámban és Évában. Sőt, mivel a bűnbeeséskor elbuktunk és szinte elveszítettük minden hatalmunkat mára, (Ami van, azt is csak erőszakkal és még rosszabb úton-módon próbáljuk megszerezni, megtartani.) Jézus Krisztus bűn felett aratott diadalával újra visszakerülhetünk a trónszékre, hogy viselhessük Tőle kapott koronánkat. Mert van, koronánk! Mindenkinek van koronája. A teremtés és a megváltás jogán uralkodhatunk Krisztussal, ha hozzá tartozunk. Sátánnak pontosan az a célja, hogy ezt a hatalmat megszerezze tőlünk, hogy jogot formáljon a világunkra. Amíg Jézus áldozata által visszaszerezte, amit elveszítettünk, Sátán mindazt csak önmagának akarja. Tőle származik minden önzés és minden fájdalom, ami az önzésből fakad. Ezért figyelmeztet minket Urunk előre: Ne engedd, hogy elvegye tőled, ami a tiéd! Ne engedd, hogy elvegye emberségedet, Krisztustól tanult szeretetedet, hitedet, eltökélt odaszánásodat, hogy hűséggel fogod szolgálni Istent. Mert, ha mindezt mindvégig megtartod, akkor tiéd lehet az egészen az örökkévalóságon át, mert így szeret minket az ÚR!