szerda, április 12, 2017

Igaz barát



„Minden időben szeret, aki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.”
 (Példabeszédek könyve 17. fejezet 17. vers)

Mivel Isten társas lénynek teremtett minket - „Nem jó az embernek egyedül lenni.” (1Móz.1:18) – születésünktől fogva bennünk van a vágy, hogy tartozzunk valakihez, hogy legyen valaki, aki megért, aki elfogad, aki szeret.

S milyen paradox, hogy miközben mély, tartalmas kapcsolatokra vágyunk, saját magunk ellenségeiként felelőtlenül hagyjuk elsorvadni, vagy épp tudatosan szakítjuk el a társas kötelékeinket, míg teljesen magába szippant a végtelen magány.

Ahogy Tóth Árpád írja Lélektől lélekig című versében:

Tán fáj a csillagoknak a magány,
A térbe szétszórt milljom árvaság?
S hogy össze nem találunk már soha
A jégen, éjen s messziségen át?

Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy,
Mint egymástól itt a földi szívek!
A Szíriusz van tőlem távolabb
Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?

Mit tehetünk az elmagányosodás, az egymástól való elhidegülés ellen? Hogyan tehetünk szert olyan barátokra és hogyan lehetünk mi magunk is olyan barátok, akik a nyomorúság idején „testvérül születnek”?

Ez volt Saint-Exupéry kis hercegének is a kérdése. Ő is igaz emberi kapcsolatot, barátot keresett.

„Szelídíts meg! – mondta a róka.
Nem nagyon érek rá. Barátokat kell találnom, és annyi mindent meg kell ismernem.
 
Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít - mondta a róka.
Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupán kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik. Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem."

„Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
Az idő, amit a rózsámra vesztegettem… – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.

Az emberek elfelejtették ezt az igazságot – mondta a róka. – Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért…”

Legyen ez a mai nap számodra a felelősség napja, amikor bármilyen apró figyelmességgel, jelzéssel, időtöltéssel tudtára adod barátaidnak, hogy fontosak számodra!