Nem lesz többé fájdalom
„És az
Isten eltöröl minden könnyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem
gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.”
(Jelenések könyve 21. fejezet 4. vers)
A
fájdalom - legyen az testi vagy lelki - egy érdekes dolog. Először nagyon rossz,
egész lényeddel tiltakozol és harcolsz ellene, keresed az okát, megpróbálod
legyőzni étkezéssel, tornával, azt mondogatva: Nem nyugszom bele, a fájdalmat
nem lehet, nem szabad megszokni!
Majd,
ahogy múlnak az évek és egyre több ’pofont’ kapsz, és a tested olyan részei is
fájni kezdenek, amiről addig azt sem tudtad, hogy ’léteznek’ szép lassan
megtörsz és megtanulsz együtt élni a fájdalommal, mert hát ez van, a bűn
világában élünk. De erős vagyok, kibírom.
Ebben
gyötrelemmel, szenvedéssel teli világban elképzelni sem tudjuk, milyen lehet
könnyek nélkül élni. Milyen lesz mindig kisimult arccal, frissen ébredni. Milyen
lesz gyomorgörcs nélkül munkába menni. Amikor nem aggódunk sem a saját, sem a
gyermekeink jövője miatt.
Ma
még felfoghatatlan, milyen lehet olyan helyen élni, ahol nincs szükség
rendőrre, katonaságra, mentőre, tűzoltóra, mert nincs bűn, nincs erőszak,
nincsenek balesetek, nincsenek katasztrófák. És ahol nincs kórház és nincs
temető, mert nincs fájdalom és nincs elmúlás…
De
az igazán fontos kérdés ma nem az, hogy milyen lesz majd ott élni, vagy hogy mit
fogunk ott pontosan csinálni, hanem hogy ott akarsz-e lenni. S ha a válaszod
igen, akkor tedd azt, amit Pál apostol tanácsol:
„Az
odafelvalókkal törődjetek, nem a földiekkel. Mert meghaltatok, és a ti éltetek
el van rejtve együtt a Krisztussal az Istenben. Mikor a Krisztus, a mi életünk,
megjelenik, akkor majd ti is, Ő vele együtt megjelentek dicsőségben.”
(Kol.3:2-4)
