csütörtök, március 23, 2017

Ima a miniszterelnökért

"Arra kérlek mindenekelőtt, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért, a királyokért és minden feljebbvalóért, hogy nyugodt és csendes életet élhessünk teljes istenfélelemben és tisztességben. Ez jó és kedves a mi üdvözítő Istenünk színe előtt, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére."
Pál első levele Timóteusnak 2:1-4

„Hívő ember nem politizál!” – hallom ezt sok ízben keresztyén emberektől, főleg választások körül. Kényes téma, és ismerem az érveket pro és kontra. Azok, akik egyetértenek e kijelentéssel, tüntetően közömbösek a politika minden egyes jelenségével. Egy idős bácsi avval dicsekedett nekem, hogy a szavazócédulát szándékosan rosszul töltötte ki, ezzel akarván kifejezni, mennyire ördöginek tartja a politikát. Mások, akik vitatkoznak a fönti kijelentéssel, úgy vélekednek, a vallásszabadság csak akkor tartható fönn, ha aktívan támogatjuk azokat a pártokat, amelyeknek fontos ez az érték. Ez első csoport megveti azokat, akik olyan sötét dolgokkal foglalkoznak, mint a politika; a második csoport pedig azokat veti meg, akik nem úgy foglalkoznak a politikával, ahogyan ők azt elképzelik. Vagy így, vagy úgy, de egyik felfogás sem veszi figyelembe Pál Timóteusnak intézett tanácsát.

Pál azt mondja, imádkozzunk a politikusainkért. Aki megveti a politikusokat, tud-e értük imádkozni? Aki megveti azokat a politikusokat, akik más irányvonalat képviselnek, mint ő, tud-e értük imádkozni? Pál azonban nem csak azt mondja, hogy imádkozzunk országunk vezetőiért (akármelyik oldal van éppen kormányon), hanem még azt is hozzáfűzi, hogy Isten üdvözíteni akarja még a politikusokat is. Hát ez végképp megbotránkoztatóan hat. Vajon aki megveti a politikusokat, nem fog-e meglepődni, mikor a mennyországban épp egy miniszter lesz a szomszédja? Vajon aki megveti a másképp gondolkodó politikusokat, nem fog-e fölháborodni, hogy Isten országában éppen egy másikoldali párttag mellett kap Jézustól helyet?

Úgy érzem, Pál tanácsa fényében újra kell értelmeznünk a politikához fűződő viszonyunkat. Ha isten még a politikusokat is szereti, hát mi miért ne imádkozzunk értük? Ez nem azt jelenti, hogy egyet is kell velük értenünk. Pál pusztán arra buzdít, hogy lássuk meg a politikus szerepe mögött azt az embert, akiért meghalt Krisztus – éppúgy értük, mint ahogy értünk is. Imádkozzunk hát ma Magyarország vezetőiért!