szerda, március 08, 2017

Az Úr kedveltje



„Benjáminról monda: Az Úrnak kedveltje! Bátorságban lakozik mellette, fedezi őt minden időben, és az ő vállai között lakik.”
 (Mózes 5. könyve 33. fejezet 12. vers)

Bűnnel teli világunk minden szegmensében, (család, iskola, munkahely, stb.) tapasztalhatjuk, hogy az egyenlők között mindig akadnak még egyenlőbbek, vannak kedvencek, kiváltságosok. De hogy Istennél is így van?! S miért éppen Benjámin?!

Benjámin és utódai (Bírák könyve 19. fejezetében levő Gibea lakosainak bűnét leszámítva) a Szentírásban az Isten iránti hűséget szimbolizálják. Kezdve onnét, ahogy a bölcsek megfigyelték, Benjámin – mivel nem is tehette - a többiekkel ellentétben nem hajolt meg sem Ézsaú (1Móz.33:7), sem Egyiptomban József előtt (1Móz.42:6), és annak eladásában sem volt vétkes.

Ezért – jegyzi meg a rabbinikus hagyomány és Josephus Flavius – kapta meg Benjámin törzse a Jerikótól, Jeruzsálem északi hegyéig terjedő területet, beleértve Mória-hegyét, ahol a Szentély is állt.

Tudjuk, hogy közülük került ki Izrael első királya Saul. Az északi törzsekkel ellentétben végig lojálisak maradtak Júdához. Eszter gondviselője, Márdokeus – aki ugyancsak nem borult le egy ember előtt - szintén benjáminita volt, mint az újszövetségi Saul, más néven Pál.

Benjámin tehát az Örökkévaló iránti lojalitása miatt lett az Úr kedveltje, éppúgy, mint más törzsbeliek, például Dávid, aki Júdából származó pásztorfiúból lett uralkodó, aki etalonná is vált az utána következő királyok számára, mert „megőrizte az én parancsolatimat, és engem követett teljes szívéből, csak azt cselekedvén, ami kedves az én szemeim előtt;” (1Kir.14:8)

Így, Istennél nincs személyválogatás, nincs kivételezés. Mindannyian az Úr kedveltjeivé lehetünk. Csak határozd el, hogy nem a világ elvárásaihoz szabod életed, hanem azon leszel, hogy megismerd és megvalósítsd mindazt, ami az Isten szemében jó, kedves és tökéletes! (Róm.12:2)