péntek, február 17, 2017

Jaj! A reumám!

Dicsőség Istennek!
Pesszimista az egész világ! Mikor láttál utoljára felszabadultan boldog embert? Ha megkérdeztél valakit: Hogy vagy? - tíz közül hányan nem kezdtek el panaszkodni? Az időre? A reumára? A kevés nyugdíjra? A magas adókra? A szomszédra? Mintha ismeretlen fogalommá válna a szívből jövő nevetés, éppúgy, mint az őszinte, együtt érző sírás is. Mi aztán igazán kiegyensúlyozott nemzetté váltunk. Kiegyensúlyozottan pesszimista nemzetté. Dobogós helyen állunk.
Ha végig olvasod a Bibliát, azt tapasztalod, hogy bár sok-sok esemény nem volt éppen jó, de szereplői, mégiscsak megtalálták a kiutat. Dávid elbukott, azonban Isten segítségével kilábalt, és máris kérte az Urat, hadd tanítsa a következő nemzedéket, nehogy ők is elbukjanak. A tanítványok aggódtak saját életük felől a háborgó tengeren, sőt, Mesterük is látszólag magukra hagyta őket, mégis kiálltak a nép elé, és beszéltek az ő csodálatos barátjukról, aki meghalt és feltámadott. Bizonyságtevésükre több ezren megtértek.
Ha nem emeled fel a fejedet, sosem látod meg a csillagokat! A pesszimizmus is, éppúgy, mint az optimizmus, hozzáállás kérdése, és a fejben dől el. Határozd el, hogy megvidámítod a körülötted élők mindennapjait. Hogy megmutatod, neked igenis van Istened, van reménységed, van célod. Hihetetlen eredményt könyvelhetsz majd el. A mosoly mosolyt szül. Az öröm, örömöt.
A ma reggeli Ige nagy segítség lehet ebben:
„Annak, aki megőrizhet titeket a botlástól, és dicsősége elé állíthat feddhetetlenségben, ujjongó örömmel, az egyetlen Istennek, a mi Üdvözítőnknek, a mi Urunk Jézus Krisztus által, dicsőség, fenség, erő és hatalom mostantól fogva mindörökké! Ámen”
Júdás levele 24-25. vers.