A rejtőzködő Isten megtalálása

 "Istent soha senki nem látta: Ha szeretjük egymást, az Isten bennünk marad, és az ő szeretete teljessé lett bennünk."
1 János 4.12


Szeretnéd meglátni a - ma még - rejtőzködő Istent? (vö. Jób 23.9) Szeresd a körülötted élőket személyválogatás nélkül, és meglátod! Lásd meg a rászorulót, az éhezőt, a testi vagy lelki szükségben levőt, és segíts neki, s közben megismered Istent, hiszen ő a Szeretet!

Milyen Isten szeretete? Gyöngéd, tapintatos és figyelmes. Kezdeményező, forró, és kitartó. Felemelő, megjobbító, gyógyító... Nem csupán azok iránt nyilvánul meg, akik őt szeretik, de azok felé is, akik ellenségesen viszonyulnak hozzá.

Amikor a szeretetre késztetés megérint minket, akkor Isten kezdi el betölteni szívünket, s ha nem zárjuk el, vagy keményítjük meg a bensőnket, akkor egyre erőteljesebben ösztökél arra, hogy tovább adjuk a szeretetét a körülöttünk élőknek. Amikor pedig a szeretet testet ölt cselekedeteinkben, akkor elmondhatjuk, hogy "Isten bennünk marad". Kettős haszon ez: amikor szeretetet adunk, úgy ismerjük meg Isten irántunk megnyilvánuló szeretetét, ahogyan addig nem ismertük. (Soha nem felejtem el azt, amikor első gyermekünkkel átvirrasztva a fél éjszakát, mert fájt a hasa és vigasztalhatatlanul sírt, elgondolkodtam azon: velem is ezt tették a szüleim? Mennyi mindent köszönhetek nekik!) Ugyanakkor a másik ember a szívében megérezheti Isten szeretetét rajtunk keresztül, s késztetést kap arra, hogy ő is tovább adja másoknak. A láthatatlan Isten így teszi magát láthatóvá számunkra.

Legyen áldott a napod, s fedezd fel Krisztust a környezetedben!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia