szerda, február 08, 2017

Az Úr küldetésében



„És hallám az Úrnak szavát, aki ezt mondja vala: Kit küldjek el és ki megyen el nékünk? Én pedig mondék: Ímhol vagyok én, küldj el engemet!”
 (Ézsaiás könyve 6. fejezet 8. vers)

Egy történet szerint, dél-afrikai tartózkodása során Dr. David Livingstone skót missziónárius orvost a Londoni Missziónárius Társaság levélben kereste meg:

Mr. Livingstone, tudomásunkra jutott, milyen nagyszerű munkát végez Afrika ismeretlen, civilizációtól távoli vidékein. Elhatároztuk, hogy szeretnénk támogatni munkáját, és küldenénk olyan elszánt fiatalembereket, akik segítenék eme nemes szolgálatát. Kérjük, írja meg jelenleg hol tartózkodik, milyenek ott a körülmények, van-e valamilyen jó út oda?

Livingstone válasza erre az volt: Ha csak olyan embereket tudnak küldeni, akiknek jó útra van szükség, akkor nem tartok igényt felajánlásukra. Ide olyanokat küldjenek, akik eljönnek akkor, ha egyáltalán nincs út.”

Bizony, egy-egy nagy horderejű prédikáció hatására, mások tapasztalatait látva, hallva, a Szentlélek csodás ajándékait várva, vagy hogy ne maradjunk szégyenben a gyülekezet előtt könnyű fogadkozva kimondani; „Ímhol vagyok, küldj el engemet!”

Mikor azonban a tettek mezejére kéne lépni, akkor jönnek a kifogások: Megyek Uram, csak előtte meséld el, milyen körülmények, próbák várnak majd rám! Megyek Uram, hisz megígértem, de mondd el, hogy mit kapok cserébe azért, hogy feladom a kényelmem és követlek téged! (Máté 19:27)

Bevallom, bár nem egy latrina mélyéről, de a próbák szövevényes dzsungeléből, amikor úgy láttam nincs semerre kiút, Jeremiáshoz hasonlóan, kissé csalódottan, értetlenkedve, hogy másra számítottam, belőlem is kitört:

„Rávettél Uram engem és rávétettem, megragadtál engem és legyőztél! Nevetségessé lettem minden időre, mindenki csúfol engemet; Mert ahányszor csak szólok, kiáltozom; így kiáltok: erőszak és romlás! Mert az Úr szava mindenkori gyalázatomra és csúfságomra lett nékem. Azért azt mondom: Nem emlékezem róla, sem az ő nevében többé nem szólok;

DE! és olyan jó ma is átérezni ezt: DE mintha égő tűz volna szívemben, az én csontjaimba rekesztetve, és erőlködöm, hogy elviseljem azt, de nem tehetem.” (Jer.20:7-9)

Én ezért mondom neki ma is: Ímhol vagyok én, küldj el engemet!”