vasárnap, január 08, 2017

Örülök

„Nincs nagyobb örömöm annál, mint amikor hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak.”
János harmadik levele 1:4 

Maga a létezésed örömet okoz nekem. El sem tudod hinni, mennyire örültem, amikor megtudtam, hogy már itt vagy velem, bennem, és kevesebb, mint kilenc hónap múlva, ha minden jól alakul, végre szemtől szemben is találkozhatunk. Igen, féltem is. Féltem, nehogy te is visszafordulj, ahogy a testvéred tette. De minden nap, minden egyes mozgásod, minden egyes jól sikerült vizsgálat, ultrahangos felvétel növelte bennem az örömet, és a félelem lassan távozni kényszerült. 

Örülök, mert megszülettél, mert egészséges vagy. Hihetetlenül nagy örömet tudsz okozni a mosolyoddal, a nevetéseddel, azzal, ahogy hozzám bújsz. Azzal, ahogy mondod nekem: "Mami, gyere! Ide csüccs!" Szinte elolvadok, amikor átölelsz engem, és csak úgy magadtól adsz egy puszit oda, ahova éppen felérsz. 

Örülök, annak, ahogy beszélsz, hogy mindent, de tényleg mindent próbálsz visszaismételni abból, amit tőlünk hallasz. Örülök, amikor látlak rohangálni a lakásban. Örülök, amikor kacagva ugrabugrálsz az ágyon, és már egyre szabályosabban lököd el magadat a talajtól. Örülök, amikor meghajtod a fejed az étkezés előtt, és várod, hogy együtt kérjünk áldást az ételre. Örülök, amikor az autóban ülve indulás előtt jelzed, hogy imádkozzunk. Örülök, amikor esténként elalvás előtt kéred az éppen aktuális kedvenc mesédet.

Örülök annak, ahogy ragaszkodsz hozzám és Apucihoz, ahogy sorolod név szerint a családod tagjait a kutyusokat sem hagyva ki a névsorolvasásból. 

Örülök, hogy az életed részese lehetek, és remélem, ez az örömöm még nagyon-nagyon sokáig eltarthat. Örülök annak, hogy láthatom a fejlődésedet, és ígérem, igyekszem lépést tartani veled, hogy örömként élhessem meg mindazt a csodát, ami ránk vár. 

Örülni fogok annak, amikor láthatom, milyen élvezettel ásod bele magad a kedvenc tudományos témakörödbe, még akkor is, ha majd Apuci érdeklődési körét követed, és olyan dolgokat állsz neki olvasni, melyekhez én cseppet sem értek. 

Örülni fogok annak, amikor megtalálod a neked megfelelő hivatást, amikor életed szerelmének igent mondasz (na jó, most még a szívinfarktus kerülget, de ígérem, akkor és ott moderálni fogom magam, és igyekszem elrejteni a félelmet az arcomról, hogy az én kicsi lányom férjhez megy). 

És azt hiszem, a legnagyobb örömet akkor fogom átélni, amikor te magad választod Istent társadnak, vezetődnek, barátodnak, Megváltódnak. Amikor te magad fogod Őt ismerni, és már nemcsak a mi elbeszéléseinkre, tapasztalatainkra építkezel. Boldog leszek, amikor azt látom, hogy olyan fetétel nélküli bizalommal fordulsz hozzá, mint most hozzánk. 

Örülni fogok, ha nem fogsz félni Tőle, ha a legbizalmasabb lény lesz az életedben. Örülni fogok, amikor igent mondasz Isten hívására, és Vele éled az életedet. És ez az öröm sosem fog elmúlni. Ezért imádkozom ma. Érted.