kedd, január 31, 2017

Ebben egyetértünk

„Ügyeljünk arra, hogy egymást kölcsönösen szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk. Saját gyülekezetünket ne hagyjuk el, ahogyan egyesek szokták, hanem bátorítsuk egymást; annyival is inkább, mivel látjátok, hogy közeledik az a nap.
Zsidókhoz írt levél 10. fejezet 24-25. verse


Milyen hatással vannak másokra szavaink és cselekedeteink? A kérdés és a válasz is már-már az általánosnál is unalmasabb. Tudjuk a választ: „...a szavaink tükrözzék a tetteinket...”. Amíg a szülővárosomban éltem, mindennap ugyanazokon az utcákon mentem az iskolában, minden bokrot, fát, házat, kutyát, majdnem még a madarakat is ismertem, tudtam, hogy mi hol van, mi miután következik. Miután elköltöztem, és eltelt néhány hónap, mintha a várost kicserélték volna. A házakon kívül semmi nem volt ugyanaz. Úgy tűnt, minden megváltozott pedig nem változott semmi, csak már elszoktam a megszokottól, így ugyanazok a dolgok teljesen újként hatottak rám. Sokszor ugyanez a helyzet a jól ismert szövegekkel és válaszokkal is. Tudom mit kell mondanom, talán még azt is tudom, mit kell tegyek de igazából mindent automatikusan teszek.

Jézus a hegyi beszédben azt mondja, hogy Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” Pál ismét figyelmeztet, szavaink legyenek kellemesek, sóval fűszerezettek, bátorítóak, segítőek, ne pedig kioktatóak, vagy károgóak.


A mai reggeli gondolat második része pedig arra ösztökél bennünket, hogy maradjunk hűségesek, és ne hozzuk szavazati helyzetbe a lábunkat. Tartsunk össze és minden intézkedésünk ezt a célt kell szolgálja. Nem megalkuvás árán, hanem a mindenki által jól ismert elvek alapján. Közel a nap. Nincs máskor nagyobb szükség az összetartásra mint most, Isten segítsen valamennyinket, hogy a teljes igazságra eljuthassunk és megláthassuk Krisztust, a Megváltómat, és Tiedet!