szerda, november 16, 2016

A próbák idején



„Engem pedig, aki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!”
 (69. Zsoltár 30. vers)

Azért szeretem a zsoltárok könyvét, mert a leírt élethelyzetek és a rájuk adott emberi reakciók minden korban egyformán aktuálisak. Ugyanakkor ez a könyv megtanít arra, hogy örömben, bánatban, betegségben, egészségben, üldöztetés közepette, vagy a szabadulás idején, hálánkkal vagy kéréseinkkel bátran forduljunk Istenhez.

S mai zsoltárunk azért is érdekes, mert az evangéliumokban ezt a zsoltárt idézik a legtöbbször, például: „Többen vannak fejem hajszálainál, akik ok nélkül gyűlölnek engem” (5.vers) ezt, mint próféciát idézi János 15:25 a vérszomjas főemberekre mutatva.

Vagy „a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem” (10.vers) hangzik fel Jézus szájából, mikor megtisztítja a templomot, és a „szomjúságomban ecettel itatnak vala engem” (22.vers) a kereszten függő Megváltó szomjúságának csillapítására is utal.

De nézzünk most Dávid szemüvegén keresztül saját életünkre!

„Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.” (3.vers)

Te hogyan reagálsz a szenvedésre? Mit érzel akkor, mikor tehetetlenül ott állsz szeretteid betegágyánál, vagy amikor te magad kerülsz kiszolgáltatott helyzetbe? Te hogyan tekintesz az életed mélységeire? Felteszed a kérdést és egyre hangosabban kiáltasz: Miért Uram? De nincsen válasz.

„Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.” (4.vers)

Mit teszel a szenvedés és a megpróbáltatás idején? Elemzed mit, hol és hogyan rontottál el, majd magadat hibáztatatod?

Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat” (6.vers)

Aztán úgy érzed, hogy senki sem ért meg téged, hogy minden és mindenki ellened esküdött. Bármit mondasz, vagy teszel, bárhogy próbálsz kapálózni, a csüggedés mocsara erősebb nálad?

„Ha sírok és böjtöléssel gyötröm lelkemet, az is gyalázatomra válik.” (11.vers) „A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.” (22.vers)

Mit teszel akkor, mikor a kétségbeesés és a magatehetetlenség bosszút és gyűlöletet kelt szívedben? Indulataidnak engedve átkozódsz?

Öntsd ki a te haragodat reájok” (25.vers) „Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne írattassanak.” (29.vers)

Eszedbe jutott már, hogy a megpróbáltatás idején a kiabálás helyett hálát adj? Igen, ez szokatlan, ez váratlan fordulat és ez a 69. zsoltár hatalmas tanulsága.

„Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással. És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál. Látják ezt majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek! (31-33.vers)

„A próba idején fog meglátszani, ki tette Isten Igéjét élete szabályává. A lágymelegek és a képmutatók meginognak, és feladják hitüket. De az igazi keresztény sziklaszilárdan megáll. Hite erősebb, reménysége fényesebb lesz” (Nk.516.o.)