Szabadság vagy törvény?
„Úgy szóljatok, és úgy cselekedjetek, mint akiket
a szabadság törvénye fog megítélni.”
Jakab 2:12.
Minden lélek, aki nem hajlandó átengedni magát
Istennek, egy másik erő uralma alá kerül. Nem önmagáé. Beszélhet szabadságról,
mégis a legalávalóbb szolgaságban van. Nem láthatja az igazság szépségét,
értelmét Sátán irányítja. Azzal ámítja önmagát, hogy saját ítéletei szerint jár
el, valójában azonban a sötétség fejedelmének akaratát követi. Krisztus azért
jött, hogy letörje a lélekről a bűn rabságának bilincseit. "Azért ha a Fiú megszabadít
titeket, valósággal szabadok lesztek" (János 8:36). "A Jézus Krisztusban való élet
lelkének törvénye" megszabadít
minket "a bűn és a halál
törvényétől" (Róma 8:2).
A megváltás művében nincs kényszer. Nem alkalmaznak külső
erőszakot. Isten Lelkének befolyása alatt az ember szabadon megválaszthatja,
kinek szolgál. A változásban, amely beáll, mihelyt a lélek alárendeli magát
Krisztusnak, a legmagasabb szintű szabadság rejlik. A bűn kiűzése magának a
léleknek a műve. Igaz, magunknak nincs erőnk, hogy kitörjünk Sátán bűvköréből,
de ha vágyunk a bűntől való szabadulásra, s nagy szükségünkben rajtunk kívül
álló és a miénket meghaladó erőért kiáltunk, lelki képességeinket a Szentlélek
isteni energiája hatja át, s ezek így engedelmeskednek az akarat parancsának és
teljesítik Isten akaratát.
Az emberi szabadság egyetlen feltétel alapján lehetséges:
egynek kell lenni Krisztussal. "Az
igazság szabadokká tesz titeket" (János
8:32), és Krisztus az igazság. A bűn csak úgy arathat diadalt, ha az értelem
elgyengül, a lélek szabadsága megszűnik. Ha alávetjük magunkat Istennek, ez az
én helyreállítását eredményezi - igazi emberi dicsőséget és méltóságot. Az
isteni törvény, melynek alávetjük magunkat, "a
szabadság törvénye" (Jakab
2:12). E.G.White Jézus élete 51. fejezet
