Ki az urad?

„Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedelmeskedjetek kívánságainak. Tagjaitokat se állítsátok a gonoszság fegyvereiként a bűn szolgálatába, hanem álljatok Isten szolgálatába, mint akik a halálból életre keltetek, és tagjaitok az igazság fegyvereiként szolgáljanak Istennek.”
Pál levele a római gyülekezetnek 6:12-13

Pál apostol ebben a szakaszban erősen katonai nyelvezetet használ. A jó harcost hasonlítja össze a rosszal, úgy hogy a kettő egy személyben egyesül. Nem a fegyverzet, az erő, az ügyesség teszi ugyanis naggyá a katonát, hanem az, hogy mindezeket az eszközöket kinek a szolgálatába állítja. Gazdát pedig egy okosan számító harcos könnyen cserélhet.


Jól szemlélteti ezt a Csillagok háborújának főhőse, Anakin Skywalker életútja. Pilótatehetségét, majd később, mint jedi, fénykardját először csak nemes és jó célokra használja. A gonosz Palpatine szenátor azonban elhiteti vele, hogy álmai eléréséhez sokkal több lehetősége van akkor, ha az „erő sötét oldalára” áll. Így lesz a nemes Anakinból félelmetes Darth Vader. A galaxis legyőzhetetlen urának hiszi magát, valójában azonban saját önző kívánságainak rabjává válik. Mindenkit legyőz, mindenkit félreállít, miközben egészen magányossá válik a galaxisban. Amikor azonban Palpatine Vader fiát, Luck Skywalkert akarja villámaival megölni, rádöbben arra, hogy a gonoszság szolgálata tönkretette életét. Utolsó elhatározásában – a még mindig benne rejtőző szeretet hatására – az igazság oldalára áll, megmenti fiát, és megöli Palpatine mesterét, a legfőbb gonoszt. Tette ugyan halálos sebet ejt rajta, mégis tudja, hogy jól döntött.

Sokan úgy gondolják, hogy urai a helyzetnek, életük irányítása a kezükben van, hiszen mindenki a saját sorsának kovácsa. Hogy ez mennyire hamis elképzelés, azt éppen Darth Vader története bizonyítja. A galaxis ura lehetek, miközben saját önzésem rabja vagyok; bármit elérhetek – pénzt, karriert, hatalmat –, miközben a bűn engedelmes szolgája maradtok. Ha úgy gondolom, hogy én irányítom a sorsom, és ehhez Istennek semmi köze, akkor valójában az önzés uralkodik rajtam és a rossznak teljesítek katonai szolgálatot. Ne katonáskodjunk hát a bűn zsoldján, hanem álljunk inkább Isten hadseregének kötelékébe, aki olyan fegyverzettel ruház fel benneteket, amely elűzi a bűn uralmát.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia