Fontos, fontosabb, legfontosabb
Életünk során,
de sok dolgot összegyűjtöttünk. Annak idején ezek fontosak voltak, azonban az
évek múlásával aktualitásukat veszítették. Kinőtt ruhák, öt évig őrizgetett
befizetési csekkek, kidolgozott vizsgatételek. És még sorolhatnánk.
Vannak emberek,
akik körömszakadtáig ragaszkodnak mindenhez, mert úgy érzik, azok ma is éppoly
fontosak, mint 50 évvel ezelőtt voltak.
Azonban meg kell
tanulnunk az összegyűjtött, tárolt holmikról felemelni szemünket a mi
Üdvözítőnkre, az örökkévalóra.
Menjünk el
gondolatban Betániába. Ott látunk egy családot; Lázár, Mária és Márta. Most épp
a két hölgy van otthon. Jézus kopog, és belép az ajtón. Márta összecsapja a
kezét: Jaj, Uram, de jó, hogy benéztél hozzánk, várj egy kicsit, mindjárt
készítek egy kis vacsorát. És nagy szeretettel elkezdi azt készíteni. Ezalatt
Mária áhítattal leül Jézus lába elé, mindenről megfeledkezik, és szinte
szájtátva hallgatja a Mestert.
Mária
felismerte, hogy most minek van az ideje. Ha Jézus most beszél, akkor nekem most
kell figyelnem Őreá.
Nagy tanulság
van ebben. Meg kell tanulnunk elengedni számunkra fontos és nélkülözhetetlen
dolgokat, hogy a még fontosabbnak birtokosai lehessünk. Ezt ismerte fel Mária.
Amikor Jézus hozzánk
beszél, akkor félre kell tennem mindent és hallgatni, amit mond. Majd utána
készítünk vacsorát. De most a hallgatásnak, a Reá figyelésnek van az ideje.
És mivel
mindennek megszabott ideje van, ennek az ideje is elmúlik, és egy óra múlva már
nem lehet Őreá figyelni, mert akkor nem beszél.
Márta morgolódik,
hogy milyen figyelmetlen a testvére és nem segít neki. Ekkor azt mondja Jézus:
„Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és töröd magad, pedig kevésre van szükség,
valójában csak egyre. És Mária a jó részt választotta, amelyet nem vesznek el
tőle soha.” Lukács 10:41-42.
Ma is sok
mindent el kell végeznünk, de ne csak a mulandó és ideiglenes dolgokkal
foglalkozzunk, miközben utolsó helyre kerül az, ami örök.
A legfontosabb
legyen a legfontosabb.
S ha az kerül az
első helyre, akkor minden más is a helyére kerül
