Kedves Barátom!

„Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.”

Máté szerinti evangélium 20. fejezet 28. vers

Azon gondolkodtam, hogy az emberek miért töltene olyan sok időt azzal, hogy másokat nézegetnek az interneten? Úgy gondolom, hogy ilyenkor mindenki fontos lehet. Mindenki főnöknek érezheti magát. Elmondhatja valakiről, hogy nem tetszik, vagy kifejezheti tetszését, véleményeket mondhat el a háta mögött, vagy választhatja az online konfrontációt. Mindenki ül a vezetői székbe és csak legyint egyet ha valami nem nyeri el a tetszését. Érdekesek vagyunk. Fiatalt, időset, egyaránt beszippant ez az érzés. (Persze tudom, hogy az olvasók egyike sem ilyen...így szokott ez lenni J )

Ma nehezünkre esik olyan feladatot ellátni, amely úgymond rangon aluli, vagy fizetés nélküli. Jézus azonban semmilyen fizetséget nem vár el, azért az áldozatért, amelyet meghozott az emberért. Amikor az ember végig gondolja az élete értelmét, és rájön arra, hogy az élet többről szól, mint csak arról a hetven vagy nyolcvan évről, akkor úgy érezzük, hogy meg kell hozzunk egy komoly döntést. Istennek kell adjuk az életünket! Ez nem kötelező, de egy olyan lehetőség, amivel mindenkinek élnie kell.

Van olyan barátod, akiről tudod, hogy életét adná érted? Vagy te magad! Feláldoznád életed, a szomszédodért? Jézus meghalt érted és a szomszédodért is! És ha ő még ezt nem tudja, akkor mond el neki, úgy ahogyan neki kell hallani! Jézus szolgálni jött, és nem parancsokat osztogatni. Nem várta el, hogy úgy bánjanak vele, mint ahogyan a födi királyokkal szoktak. Ő azt szeretné, ha az az indulat lenne meg benned, ami Benne volt! Azt szeretné, ha megértenéd, hogy Ő érted adta az életét!