Nincs olyan más, mint Isten
„Emlékezzetek meg a messze régi dolgokról, hogy én vagyok
Isten és nincsen több; Isten vagyok, és nincs hozzám hasonlatos. Ki megjelentem
kezdettől fogva a véget, és előre azokat, amik még meg nem történtek, mondván:
tanácsom megáll, és véghez viszem minden akaratomat;”
(Ézsaisás könyve 46. fejezet,
9-10.vers)
Mily sokan
fogadják el ma is a Sátán által meghamisított istenképet, mely kegyetlen, rettenetes,
hozzáférhetetlen, könyörület nélkül lesújt arra, aki nem engedelmeskedik neki…
igen, ennek különböző megfogalmazását fedezhetjük fel az ókori politeista, panteista,
vagy az önmegváltó távol keleti vallásokban is.
Ezzel
szemben a Szentírásban teljesen egyedülálló istenkép tárul felénk. Egy olyan
Isten képe, amilyen nincs több. Mert bár a teremtés leírásától a Jelenések
könyvéig úgy mutatkozik be, mint Örökkévaló és Mindenható, ám sohasem él vissza
hatalmával.
S azzal,
hogy csecsemőként földre jött, majd a kereszten kiszolgáltatta önmagát, sőt hogy újabb és újabb esélyt ad nekünk, bebizonyította végtelen szeretetét. Ezért
mondd Dáviddal együtt ma reggel:
„Áldjad
én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét. Áldjad én lelkem az Urat,
és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről. Aki megbocsátja
minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet. Megváltja életedet a
koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged…
Könyörülő
és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű… Nem bűneink szerint
cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint. Mert amilyen
magas az ég a földtől, olyan nagy az ő kegyelme az őt félők iránt. Amilyen
távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket.
Amilyen könyörülő az atya a fiakhoz, olyan könyörülő az Úr az őt félők iránt.
Áldjátok
az Urat minden ő serege: ő szolgái, akaratának teljesítői! Áldjátok az Urat
minden ő teremtményei, az ő uralkodásának minden helyén! Áldjad én lelkem az
Urat!” (103. Zsoltár 1-4; 8-13; 21-22)