kedd, március 22, 2016

Ne ítélgessünk!

„Ne ítélgessük hát többé egymást, hanem azt ítéljétek meg inkább, miként nem okoztok a testvéreteknek megütközést vagy botránkozást.”
Róm 14,3


Pedig milyen jók vagyunk az ítélet mondásban. Elég, ha valaki egyszer elront valamit onnan kezdve, ő már csak olyan lesz. Amikor középiskolás voltam, nem tartoztam az éltanulók csoportjába, sőt inkább az igazgató úr napirendjét gazdagítottam rendszerint. (kölcsönös volt a szimpátia)

Elismerem, hogy nem voltam könnyű eset, de idővel próbáltam megváltozni. Tényleg, elismertem minden hibámat, és megpróbáltam jó gyerek lenni. De egyszerűen képtelenség volt (persze most úgy tűnhet, mintha a felelősséget szeretném áthárítani J). Akármit tettem, mindig ugyanaz maradtam a tanáraim szemében. Azért hogy bejuthassak a főiskolára iskolát kellett váltanom, mert nem kaptam hármasnál jobbat. Átmentem másik iskolába, és „könnyű szerrel” jutottam be a főiskolára.


Milyen könnyen hozunk ítéletet egymás felett. Ha valami nem tetszik, megbélyegezzük egymást, és ujjal mutogatunk a másikra, hogy az milyen, magunkban pedig nem találunk hibát. Pál apostol nagyon komoly felhívást intéz a hívőknek. Nézzünk tükörbe, és vizsgáljuk meg a mi cselekedeteinket és a mi viselkedésünket. Még ha egy közösségben eltérő nézetek is alakulnak ki, nem szabad, hogy ezért úgy tekintsünk a másikra, mint aki nem Krisztus szolgája. Nem ítélgetnünk kell egymást, hanem elfogadnunk egymást. A változás, az jön Krisztus ismeretével. Ez egy folyamat, amely az ember életét végig kíséri. Sosem áll meg a változás folyamata, mert a cél az, hogy olyanokká váljunk, amilyen Krisztus!