vasárnap, január 17, 2016

Merj tenni!

„Nekem az olyan böjt tetszik, amikor leoldod a jogtalanul fölrakott bilincseket, kibontod a járom köteleit, szabadon bocsátod az elnyomottakat, és összetörsz minden jármot! Oszd meg kenyeredet az éhezővel, vidd be házadba a szegény hajléktalant, ha meztelen embert látsz, ruházd fel, és ne zárkózz el testvéred elől! Akkor eljön világosságod, mint a hajnalhasadás, és hamar beheged a sebed. Igazságod jár előtted, és az Úr dicsősége lesz mögötted. Ha segítségül hívod az Urat, ő válaszol, ha kiáltasz, ezt mondja: Itt vagyok! Ha majd senkire sem raksz jármot, nem mutogatsz ujjal, és nem beszélsz álnokul, ha falatodat megosztod az éhezővel, és jól tartod a nincstelent, akkor fölragyog a sötétben világosságod, és homályod olyan lesz, mint a déli napfény.”
Ézsaiás próféta könyve 58:6-10


„Nagyon jó keresztyén lennék, ha időnként nem zavarnák meg mások az életemet” (Adrian Plass). De szép is lenne! - sóhajtasz fel magadban. Egy lakatlan szigeten megélni hitedet. Vagy legallábbis pár konkrét embertől a lehető legtávolabb biztosan sokkal könnyebb lenne jó kereszténynek lenni. De pont ez a lényege.

A kereszténység nem magánvallás. Nem arról szól, hogy elvonulsz a hegyekbe egymagad, és nem törődsz senki mással. Nem arról szól, hogy éjt nappallá téve kutatod az Írást, böjtölsz, megvonva magadtól valamit, hogy minél több időt szentelhess mennyei tanulmányaidnak. 

A kereszténység a tettekről szól. A hála tetteiről. Arról, hogy rádöbbensz, mekkora áldozatot hozott meg érted Isten, és ez téged is cselekvésre öszönöz. Arról szól, hogy felfedezed, Jézus Krisztus lehajolt hozzád, és összetörte a bűn bilincseit, kiszabadított a gonosz fogságából, az önzés börtönéből, abból a béklyóból, hogy csak magaddal foglalkoz. Meglátod, hogy Ő nem zárkózott el előled, és ruhát adott szégyened elfedezésére: a saját tiszta ruháját. A saját életét adta váltságdíjként a tiédért, és kivezetett a bukás sötétségéből. 

A kereszténység ennek az útnak a folytatása, annak az útnak, amin Isten Fia indult el. A kereszténység a másikról szól: felfedezed Jézust, és elindulsz a társad felé. Felfedezed, mit tett érted Isten, és ez téged is tettekre ösztönöz.

Ideje van a Biblia tanulmányozásának, és ideje van a csendes magányban Istennel töltött időnek. De a sor itt nem érhet véget. Hát lépj ki a komfortzónádból, és engedd, hogy Jézus megmutassa neked, kik is a testvéreid, kiknek van rád szüksége, kiknek az életében lehetnél te is világosság! 

Engedd, hogy Isten Fia felhasználjon és rajtad keresztül eljuttassa a megváltást másokhoz is! Merj lépni, merj tenni, merd megélni, amit hiszel! Merj világítani ebben az önző világban, és add át másoknak a Krisztustól kapott szabadságot!