csütörtök, január 28, 2016

Koldus és királyfi

„Pilátus ezt mondta neki: Akkor mégis király vagy te? Jézus így válaszolt: Te mondod, hogy király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról: mindenki, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra.”
János evangéliuma 18:37

A helytartó patyolat tiszta tógában, büszkén áll az emelvényén, szembe vele pedig egy szegényes, piszkos ruhás, megviselt arcú férfi. Olyan ez, mintha Mark Twain Koldus és királyfi című regényéből látnánk egy jelenetet. Minden érzékszervünk azt súgja, hogy a helytartó a „király”, körülötte sürögnek a szolgák, mögötte vigyázzállásban a díszőrség, az ő szavát lesi az írnok, és úgy tűnik, teljesen ura a helyzetnek. Vele szemben azonban a „koldus”, akire mindenki csak megvetően néz, aki mögött nem áll senki, akinek a szavára semmit sem adnak, és akit hamarosan halálra ítélnek és kivégeznek. Ez a szerencsétlen „koldus” azonban azt állítja magáról, hogy ő „király”. Nos, ez éppen olyan nevetséges, mint mikor Twain regényében a koldus királyi köszöntést várt el a környezetétől. Mindenki látja, mindenki tudja, hogy ő csak egy közönséges koldus, aki valószínűleg elvesztette józan eszét, és azért viselkedik ilyen nevetségesen. Csakhogy azt is megtudjuk Twain történetéből, hogy a látszat sokszor csal. A könyv utolsó lapjain kiderül, hogy a koldus valóban király volt, és az, akit eddig királynak gondoltak, valójában csak egy koldus.


Ugyan ezt látjuk Pilátus és Jézus esetében is. Akiről azt gondolnánk, hogy hatalma van, hogy ura a helyzetnek, hogy „király” a jelenlevők között, valójában nem az, hanem a tömeg véleményének, az előkelő zsidók nyomásának és a saját gyenge jellemének a rabja. Akiről pedig azt gondolnánk, hogy megalázott és kiszolgáltatott „koldus”, valójában a világmindenség „királya”.

Ugyanez a twaini paradoxon figyelhető meg mind a mai napig. Azok az emberek, akik környezetünkben hatalmasnak tűnnek (vagy pénzükből, vagy befolyásuknál kifolyólag), valójában önző énük bábjai csupán. Mindemellett sokan nevetségesnek tartják azokat a keresztyéneket, akik egy 2000 évvel ez előtt kivégzett „koldusban” hisznek, valójában azonban ezek az emberek a világmindenség „királyához” tartoznak.

Légy ma is inkább „koldus” a környezeted szemében, de a „király” embere Isten szemében, mint hatalmas a világ mércéje szerint, de lelkileg üres tarisznyájú „koldus”!