szombat, szeptember 26, 2015

Mit és miért?


„Ne látszatra szolgáljatok, mintha embereknek akarnátok tetszeni, hanem Krisztus szolgáiként cselekedjétek Isten akaratát: lélekből, jóakarattal szolgáljatok, mint az Úrnak és nem, mint embereknek.”

Efézus 6,6-7. Újfordítás

Édesanyám kedvéért sok mindent megtettem. Abbahagytam a kiabálást, játszottam a húgommal, nem veszekedtem a bátyámmal, porszívóztam, elpakoltam a ruhám, néha el is mosogattam. Elmentem a boltba, templomba, meglátogattam az idős rokonokat, meg nagymamám barátnőit is húsvétkor.

Édesapám kedvéért is sok mindent megtettem. Igyekeztem a jóra, próbáltam jó tanuló lenni, a középiskola után jelentkeztem főiskolára, nem ittam, fontosnak tartottam az őszinteséget, még ha olykor hazudtam is. Tisztességes voltam a lányokkal, becsületességre törekedtem az emberekkel. Lapátoltam szenet, felástam a kertet, segítettem a ház körül.

A barátaim kedvéért elmentem stoppal a világ végére is. Fennmaradtam egész éjjel, hogy beszélgessünk. Megnéztem az „István, a király” című rockoperát minden moziban, ahol adták a környékünkön. Loptam dinnyét, derékig a vízben fogtam zsebpecával halat, amit megettünk só nélkül. Vállaltam, hogy másoknak nem tetszik, amit csinálunk.

Sok dolgot megtesz az ember a másik emberért, mert a kapcsolatok fontosak! Látjuk, hogy van értelme. De látszatból, csupán azért, hogy másoknak tetsszen, amit teszünk, az nem éri meg. Az nem valóság, abban nincs benne a lényeg, a barátság, a szolidaritás, a szeretet, az elkötelezettség, a felelősségvállalás, az engedelmesség.

Istent is lehet szolgálni szívből és lehet csak látszatból. Ahogy az előbbi, úgy ez is azon múlik, milyen kapcsolatban vagyunk egymással…