csütörtök, augusztus 06, 2015

Kozmikus védőoltás

„Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket örök elhatározása szerint elhívott.”
Római levél 8:28

Ki ne emlékezne vissza azokra a hosszú percekre, amikor gyerekként valamelyik védőoltásra várakozott egy kínosan tiszta orvosi rendelőben. Én sem szerettem szurit kapni, de a legemlékezetesebb történet az egyik osztálytársnőmmel esett meg. Az egész osztályt egyszerre rendelték az orvoshoz, és osztálytársamat – legelöl lévén a névsorban – előszörre hívták be. Éppen hogy csak belépett a rendelőbe, még be se csukták mögötte az ajtót, az orvos lehúzta a védőburkot az injekciós tűről, a lány pedig ájultan esett össze. Általános derültség lett rajtunk úrrá, ahogyan az asszisztens magához próbálta téríteni szegény osztálytársunkat. Utólag azonban már úgy vélem, nevetésünk mögött a saját szorongásunk rejtőzött.

Miért szükséges kitenni szerencsétlen gyerekeket ilyen lelki traumáknak? Miért kell ilyen kellemetlen perceket szerezni az amúgy is túlterhelt diákoknak? Miért van szükség védőoltásra? Gyerekként nem biztos, hogy pontosan értettük a dolgot. A védőoltás során legyengített kórokozókat (például a kanyarót, vagy a bárányhimlőt okozó vírusokat) juttatnak a szervezetbe, hogy aktivizálják annak ellenálló képességét. Így amikor legközelebb egy ilyen vírus próbálná megtámadni az embert, a szervezet azonnal tudja, hogyan védekezzen ellene. Egy kicsi rossz (az oltás) következtében egy nagyon jó dolog (a betegséggel szembeni védettség) alakul ki.

Hogy írhatta azt Pál, hogy az Isten szeretők számára, minden, ami történik, az a javát szolgálja? Hát nem volt az apostolnak realitásérzéke? Nem vette észre, hogy mennyi nyomorúság és baj éri azokat, akik Istent szeretik? Nem hinném. Pál tudott a hívők gondjairól, a társadalom megvetésétől, illetve a kegyetlen üldözésekről. És valószínűsítem, hogy a keresztyének 21. századi helyzetét ismerve se lepődne meg. Ma sincs vörös szőnyeg rózsaszirmokkal a keresztyének életútján. Mindenki küszködik kisebb-nagyobb problémákkal. Valaki az adósságát nem tudja visszafizetni, valakinél rákot diagnosztizálnak, valaki a saját gyermekét vagy házastársát veszíti el egy értelmetlen háborúban, és még ma is vannak, akik a hitükért halállal lakolnak (pl. Szíria, Irak, vagy Nigéria). Pál tehát nem a realitást akarja elkendőzni, mert azt tartja, „hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz” majd Jézus Krisztus második eljövetelekor (Róma 8:18). Tudomásul kell vennünk, hogy egy olyan világban élünk, ahol nem Isten törvényei uralkodnak, és ennek a következménye a sok szenvedés és nyomorúság. Ez azonban olyan, mint egy védőoltás. Szükségszerű, hogy mindezt átéljük, egyrészről, mert őseink egy ilyen istentelen világ mellett döntöttek, másrészről, hogy amikor majd Krisztus megalapítja az új földet, az emberiség védetté váljon a bűn minden formája ellen. Ami most sokszor elviselhetetlenül rossznak tűnik, az előre mutat arra a jóra, ahol az Istent szeretők a rossz ellen való immunitásban, boldogan és békességben élhetnek majd.

Kedves olvasó! Ne feledd, hogy ha Istent szereted, akkor üdvösséged van. Ha pedig üdvösséged van, akkor az életben minden ebből a szempontból nyer értelmet. Gondolj erre a mai nehéz nap elején is!