Isten megszólít
Tegyük fel, az utcán sétálsz, és valaki hátulról megszólít,
és egy egyszerű kérdést tesz fel. Valami ilyesmit: „Megmondaná nekem, merre
találom a postát? Nem vagyok idevalósi?” Lehet ez a személy egy öltönyben,
nyakkendőben lévő férfi, egy csinos lány, egy terhes anyuka, egy koldus vagy
egy élemedett öregasszony. Amikor ránézel, akarva-akaratlanul egy kép alakul ki
benned róla. Talán kicsit másként fogsz magyarázni, attól függően, hogy ez a
kép milyen.
Tegyük fel, hogy ma reggel hasonló módon Jézus szeretne
megszólítani. Mivel azonban nem láthatod Őt fizikailag, ezért elmagyarázza,
milyen is Ő valójában, hogy a kialakult kép alapján tudj dönteni, amikor
válaszolsz. Figyeld csak:
„Miután sokszor és sokféleképpen szólt Isten hajdan az
atyákhoz a próféták által, ez utolsó időben Fia által szólt hozzánk, akit
mindennek az örökösévé tett, aki által a világot is teremtette, aki
dicsőségének visszatükröződése és valóságának képmása, aki hatalma szavával
fenntartja a mindenséget, aki miután bűneinktől minket megtisztított, a Felség
jobbjára ült a magasságban.”
Zsidókhoz írt levél 1. rész 1-3. versek.
Nos, ma reggel ez a személy fordult hozzád egy nagyon
egyszerű kérdéssel: „Mondd, szeretsz te engem?” „Gyermekem, volna rám ma egy kis
időd?” „Elvinnél magaddal napi feladataidhoz?” S amikor válaszolsz, jusson
eszedbe a fenti kép! Ki is ez a személy, aki ma megszólított? A Teremtő, a
gondoskodó, hatalmas Úr, aki Isten jobbján áll, akinek semmi sem lehetetlen! S
amikor válaszolsz, ne feledd el, az örök életed függ attól, hogy mit mondasz!
