szombat, május 16, 2015

A garancia


Mert valahány ígérete van Istennek, azokra őbenne van az igen, és ezért általa van az ámen is, az Isten dicsőségére általunk.”
2 Kor 1:20

Gyerek voltam, nagyon szerettem volna elmenni vasárnap délután a cirkuszba, aminek érkezése felbolygatta mindannyiunk fantáziáját. A hatalmas sátor a focipálya közepén. A különleges állatok, amiket addig csak a tévében láttam. Egész héten rágtam a szüleim fülét: „Anyúúúú, ugye elmegyünk! Apúúú, ugye veszel jegyet! Ígérd meg!” Végül, amikor megígérték, megnyugodtam. Biztos voltam benne, hogy úgy lesz, mert ők voltak rá a garancia.

A barátom áthívott magukhoz játszani a szomszéd faluba. „Gyere el hozzánk - mondta –, játszunk a villanyautó-pályával. Majd egy jót versenyzünk.” „De biztos? Becs' szó?” - kérdeztem. „Hát persze.” - volt a válasz és számomra elég volt a garancia.

Szülők, barátok mind rászolgáltak arra, hogy számunkra elég garanciát jelentsen a szavuk. Bízunk abban, amit megígértek, mert ismerjük őket, megtapasztaltuk megbízhatóságukat. De mi a helyzet Istennel? Olyan sokat hallottunk már felőle, ki így, ki úgy ismeri őt. Félelmetesnek, haragvónak, bosszúállónak, aki megbünteti azokat, akik ellenállnak neki. Esetleg nemtörődömnek tartjuk, mint aki megteremtette a világunkat, aztán nem foglalkozott tovább velünk, mint egy rossz szülő. Mennyire félreértettük Őt! Ha tudni akarjuk, hogy milyen Isten valójában, ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy bízhatunk-e ígéreteiben, csak nézzünk Jézus Krisztusra! Ő Isten válasza minden kétségünkre. Bosszúálló-e a menny Atyja? Annyira, hogy saját fiát adta a keresztre ellenségei megmentése érdekében. Magunkra hagy-e bennünket? Csak annyira, hogy Jézusban még a mennyei öröm minden boldogságát is otthagyta csak azért, hogy egy lehessen közülünk.