Ki legyen a főnök?
„Mert
ki a nagyobb? Az, aki asztalnál ül, vagy aki szolgál? Ugye az, aki az asztalnál
ül? Én pedig olyan vagyok közöttetek, mint aki szolgál."
Lukács 22,27
Ismerős kérdés, sokszor felmerül
minden emberi csoportban. A testvérek a családban eldöntik, kinek a szava
döntsön közülük? Az iskolai osztályban a fiúk fogócskát játszanak, ki számolja
ki, hogy ki legyen a fogó? A focipályán két csapatot választanak, akik majd
egymás ellen játszanak, de ki választ kit? Rátermettség, határozottság,
tudatosság, megfelelő erő, jó képességek birtoklása, ezek egy jó vezető
ismérvei.
Azt mondják, meg lehet érezni, ha
egy király belép valahová, mert egyszerűen jelen van. A tartása, a viselkedése
elárulja ki ő valójában. Amikor a tanítványok kérdezték Jézust, hogy szerinte
ki közülük az, aki vezetésre termett, ezzel a példával válaszolt. A trónterembe
lépve minden ember el tudja dönteni ki az úr és kik a szolgák, mert minden úr
ül, míg a szolgák sürögnek-forognak körülöttük, lesik minden kívánságukat.
Aztán jött a meglepő fordulat, a DE.
„De én olyan vagyok közöttetek, mint aki
szolgál!” – mondta Jézus. Akkor hogy is van ez? Gondolhatták a tanítványok és
gondolhatjuk mi is. Ha minden úr ül, és a szolgák dolgoznak, de a
világmindenség Ura nem ül, hanem szolgál, akkor itt nincs valami rendben! De
hol a hiba? Természetesen a hiba a mi készülékünkben van. Mert Isten szerint az
uralkodás, a vezetés nem az, ahogy mi emberek képzeljük. Nem előjog, ami mások
fölé emel. Nem kiváltság, ami kivételessé tesz. Nem hatalom, ami gazdagságot
hoz, többet, mint másnak. Az uralkodás szolgálat és felelősség. A másik
előtérbe helyezése, önmagam fölé emelése. A vezető képességei a reábízottak
fejlődését, megsegítését munkálja, hogy mind jobbá váljunk. Ez Jézus példája,
és Ő így élt, míg közöttünk járt a földön.
