Képtelenség
„De az ÚR ezt mondta neki: Ki adott szájat az
embernek? Ki tesz némává vagy süketté, látóvá vagy vakká? Talán nem én, az ÚR? Most
azért menj! Én leszek a te száddal, és megtanítalak arra, hogy mit beszélj!”
2 Mózes
4:11-12 Újfordítás
A képtelenségek korát éljük. A
technikai fejlődés és az emberi bátorság, de még inkább vakmerőség, a
lehetetlen határait feszegeti. Fiatalok védőfelszerelésben száguldanak le a
sziklákkal borított meredeken speciális kerékpárjuk segítségével. Sportrepülőgépek
szelik a levegőt úgy, hogy szárnyaik szinte súrolják a szoros falait. Ejtőernyős
ugrik ki a légkör és a világűr határán. Valaki egyetlen evezőssel indul neki,
hogy átszelje az óceánt. A katona, aki mindkét lábfejét elvesztette versenyt
fut társaival, mert olyan eszközt használ, ami ezt lehetségessé teszi. Az ember
legyőzi saját korlátait, de vajon mindenki képes rá? Távolról sem.
Honnan származik a tudás, ami a
technikai eszközök megvalósításához vezet? Honnan van a bátorságunk, az
ügyességünk? Valóban csak saját magunkból? Mi, vagy ki dönti el, hogy ki kap
lehetőséget álmai véghezviteléhez és a másik előtt miért zárulnak be a kapuk?
Hogyan tudjuk legyőzni a régebben elszenvedett kudarcot? Minden csak a belső indíttatáson
múlik, vagy valami többről is szó lehet?
Mózes nagyszerű célokkal rendelkezett,
csodálatos képességekre tett szert a fáraó udvarában. Jókor volt jó helyen,
ahogy azt mondani szokták. Mégis hibázott és a kudarc meghátrálásra késztette.
Csalódott önmagában, önbecsülése romokban hevert. Új pályát választott; megmentő
helyett pásztornak állt negyven évre. Ekkor és itt érte, természetesen váratlanul,
az Úr elhívása. Kifogásokat keresett, hogy kibújhasson a feladat felelőssége
alól és talált is eleget, önmagában. Ezért kellett megtanulnia a lecke második
felét is. Hisz az elsőt már tudta: sem tudása, sem képességei, sem lehetőségei
nem tették képessé arra, hogy megvalósítsa céljait Isten vezetése nélkül. Most
azt kellett megértenie, hogy hiányosságai sem képezhetnek akadályt, ha Isten
vele van.
Ez a tanulság ma igaz mindannyiunknak. Az ember sok mindent
elérhet, eszközeivel, képességeivel valóban a lehetetlen határait feszegetheti,
de küldetését nem töltheti be Isten nélkül. Ugyanakkor a legegyszerűbb,
legelesettebb ember is, aki bírjon gyengébb képességekkel, célhoz érhet, ha
Istennel jár.