kedd, január 13, 2015

A hit érintése





Ő pedig monda néki: Leányom, a te hited megtartott téged. Eredj el békével, és gyógyulj meg a te bajodból.


Mk. 5,34



Mindannyian szeretnénk hallani, amikor Jézus azt mondja: „Kedves barátom, a te hited megtartott téged.” Vajon ha most ebben a pillanatban lenne lehetőséged Vele beszélni, mit mondana neked? Érdemes elgondolkozni rajta, hogy hogyan is állunk a hit dolgával.

Akik ismerik a történetet, azok tudják (akik nem, kérem, olvassák el az egész részt és az egész történetet), hogy ez a szerencsétlen asszony, a hitét egyetlen érintésre összpontosította. Nem tett fel magában kérdőjeleket, nem akadékoskodott. Egyszerűen a benne lévő hit cselekvésre kényszerítette. Minden erejét és bátorságát összeszedte és a tömegen átverekedve magát megérinti ez a beteg nő az Isten fiát. Nem is egészen Őt érinti meg, hanem csak a ruhájának a szegletét.

Milyen hatalmas elszántság lehetett benne…

Milyen elszántság van bennünk Jézus iránt? Talán költői a kérdés, és igazából tudom, hogy már a begyakorolt válaszaink ott van a nyelvünk hegyén. De tényleg? Őszintén?

A hit megtartó ereje. A hit, életet ment, a hit, békét ad, a hit, gyógyulást ad, de nem csak úgy elméletileg adja ezeket, hanem valóságosan, fizikálisan érezhetőek ezek a jelek.

Milyen hittel rendelkezem én maga? Olyannal, ami mulandó, lankadó? Vagy olyannal, ami megtartja az életemet.

Meggyőződésem, hogy a hamarosan megláthatjuk Jézust, és úgy kell élnünk, hogy amikor eljön, akkor úgy találjon bennünket, mint akik várták Őt. Nem úgy ismertem meg Őt, mint aki becsapja az embert, épp ellenkezőleg, mindent, amit mondott úgy lett, és nincs okunk kételkedni benne. Hiszem, hogy hamarosan megláthatom Őt, Veletek együtt!