szombat, december 27, 2014

Vezessen az Isten!


Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint. Ne legyünk becsvágyók, egymást ingerlők, egymásra irigykedők.

Galata 4:26-27. Újfordítás

Vége az évnek. Rengeteg minden történt velünk, jó is, rossz is. Az előbbiből többet, az utóbbiból kevesebbet szeretnénk jövőre, de vajon hogyan érhetnénk el? Az újévi fogadalmak már a lejárt lemez kategóriájába tartoznak. Tudjuk, hogy úgyis megszegjük majd őket. Valami jobbra, valami erősebbre van szükségünk.

Pál apostol az Isten vezetését ajánlja. Mivel Urunknak köszönhetjük az életünket, járjunk hát az Ő vezetése szerint. A Szentlélek mindig a rendelkezésünkre áll. Ha tanácstalanok, bizonytalanok vagyunk, ha nem tudjuk, mitévők legyünk, Ő mindig kész segíteni, csak kérdeznünk kell. Az öreg tanító jól tudta, hogy nem mindenki érti még, mi fán terem a lélek vezetése, ezért adott némi segítséget is. Szám szerint hármat: becsvágy, piszkálódás, irigység. Vagyis, ezek elkerülése. Ugyanis ezek azok a dolgok, melyek nagyban megnehezítik, hogy meghalljuk a Lélek csendes szavát.

A becsvágyó ember önmaga dicsőségét keresi. Mivel mindig mindenben saját magát szeretné látni az első helyen, ezért nem képes meglátni másokat. Mivel Isten alapvető tulajdonsága a szeretet, ez pedig mindenkor a szolgálatban, a gyengék felé való odafordulásban jelent meg (gondoljunk csak Jézus önfeláldozó, szolgálatkész életére)! A becsvágy csak a saját szükségletre, vágyra figyel, másokkal kapcsolatban egész egyszerűen süketté válik.

Az, aki állandóan piszkálódik, mindig a másikra figyel, de sajnos egyáltalán nem pozitív módon. Mivel nincs kibékülve saját magával, folyton azt keresi mi a rossz, az irritáló a másikban. Azt gondolja, ha rálel az emberek hibáira és felhívja rá mások figyelmét, akkor ő rejtve maradhat, jobb színben tűnhet fel. Sajnos, ahogy az első esetben, így itt sincs mód az Isten vezetésének megértésére! Hiszen a Lélek mindent megtesz azért, hogy megfeddje életünkben a bűnt, mert szeretne megszabadítani tőle és hitre vezetni (János 16:8). Ebben az esetben pedig pontosan ennek a hangnak az elhallgattatása történik.

Aki irigy, az látja a másikat is, és önmagát is, de egyiket sem helyesen. Amikor magára néz, csak a hiányt, egyedül a szükségét látja. Azt, hogy mennyire igazságtalan vele az élet. Mások életében viszont csak a jót veszi észre, hogy annak bezzeg semmi baja sincs. Milyen szerencsés is, annak ellenére, hogy fele annyit sem érdemel meg, mint ami neki járna, mert fele annyi jót sem tett! Ez az ember mindig másokhoz hasonlítja önmagát és mindig jobbnak is látja magát azoknál. Számára minden a jutalom, az érdem körül forog, amit tetteink határoznak meg. Az életet éppen ezért igazságtalannak tartja, mivel sokan élnek jól, akik nem szolgáltak rá. Nem érti Isten kegyelmét és titokban vádolja is Őt irgalma gyakorlása miatt. Ha tudná, hogy milyenek (de hiszen tudja!), nem segítene azoknak, sokkal inkább neki. Nem érti, hogy mi mind ugyanolyanok vagyunk, Isten kegyelmére szorulók.

Újesztendő jön, pár nap és beköszönt 2015. Ha szeretnénk felismerni Isten vezetését életünkben, ha szeretnénk megérteni a Lélek szavát, akkor kerüljük el a becsvágyat, a piszkálódást és az irigységet!