kedd, december 23, 2014

Nem lehet két Úrnak szolgálni!



„Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti:nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak.”
Máté evangéliuma 6,24



Az adventi várakozásban álljunk meg egy pillanatra és gondolkozzunk el ezen a szakaszon. Az egész keresztény világ megemlékezik Jézus születéséről, és az utolsó pillanatokat is kihasználják az emberek arra, hogy a lehető legszebb ajándékkal lepjük meg szeretteinket. Megfeledkezünk a lényegről, ami az, hogy Krisztus az emberekért jött el erre a földre. Sajnos, az emberek viszont megfeszítették Őt, de így sem maradunk remény nélkül, mert ahogyan az első próféciák teljesedtek miszerint Jézus megszületett, maga Jézus mondta, hogy eljön még erre a földre, és magához veszi az övéit.

Miközben erre emlékezünk, Jézus arra szólít fel, hogy véletlenül se keverjük össze a dolgokat, hogy kinek is kéne szolgálni. A legnagyobb jó szándékunk ellenére is megfeledkezhetünk arról, hogy az adventi várakozás, ami nem csak ezekben az időszakban tart, egész évben szemünk előtt kell hogy legyen.

A rabszolgaéletből veszi Jézus a második illusztrációt. A zsidó jog ismert olyan esetet, hogy egy rabszolgának két gazdája van (közös örökséghez jutott testvérek, üzlettársak). Itt azt a szélsőséges esetet veszi alapul, hogy a két úr akarata mindenben ellentétes. Világos, hogy ilyenkor nincs alku: a rabszolgának el kell döntenie, hogy melyik úrnak akar szolgálni. Ilyen kizáró ellentét van Isten szolgálata és a vallásos mezbe bújtatott pénzimádat között is, amely Izraelben és minden időkre egyházában is aggasztóan közismert jelenség. Emberekért vagy emberek rovására élni: összebékíthetetlen ellentét, és lépten-nyomon döntést vár tőlünk.

A döntés, amely megszülethet akár ebben a pillanatban is, akár ezekben a napokban. Nem lehet sokáig halogatni a döntést. A döntéseink egy nagyobb hányada tudattalanul történik meg, én arra szeretnék kérni, hogy hozzon egy tudatos döntést, Krisztus mellett. Egy énekkel szeretnék búcsúzni, melynek az a címe: „Válasszatok, addig míg tart a ma!