Aggodalom helyett béke
„Semmiért
se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor
hálaadással tárjátok fel kéréseiteket az Isten előtt; és
Isten békessége, mely minden értelmet meghalad meg fogja őrizni
szíveteket és gondolatotokat a Krisztus Jézusban.” Pál levele a
filippiekhez 4:6-7
Aggódtunk-e
valamiért mostanában? Vagy kérdezhetnénk úgy is, volt-e olyan
napunk az elmúlt héten, olyan óránk az elmúlt napban, amikor nem
jutott eszünkben valami, ami veszélyt jelethet családunk,
gyerekeink számára?
Két
kis izgő-mozgó kisgyerek édesanyjaként nem órákban mérném az
aggódalomra okot adó helyzeteket, hanem másodpercekben, vagy annak
töredékében. Mert pillanatok alatt képesek ezek a kis csöppségek
olyan magasra mászni, olyan közel lépni a járda széléhez, olyan
gyorsan eltűnni, olyan gyorsan leesni, hogy azt követni is nehéz.
Aggódom értük? Igen. És amilyen gyakran bukkanak fel ezek az
lehetséges veszélyhelyzetek olyan gyakran mondok egy-egy fohászt.
A
folytonos aggódalmaskodás, az állandó stresszhelyzet azonban
nincs jó hatással lelki világunkra, akár beteggé is tehet. Mit
tegyünk tehát?
Isten
arra kér minket, ne próbáljuk aggódalmainkat mi magunk megoldani,
hanem vigyük elé hálaadással. Miért éppen hálaadással? Adjunk
hálát azért, hogy annyi lehetséges veszély leselkedik ránk?
Nem, nem ezt kéri Isten, hanem azt, hogy a meg nem történt
dolgokat helyezzük az ő kezébe. Bízzuk rá az ügyet, hogy
nyitott szívvel, bizalommal el tudjunk fogadni azt, amit ő készít
nekünk. Ha hiányzik imádságunkból a hálaadás, akkor arra kerül
a hangsúly, amit mi szeretnénk, és Istent egy biztonsági
berendezéssé alacsonyítjuk le.
Szeretnénk
megszabadulni aggodalmainktól? Attól az égető érzéstől, hogy
vajon minden rendben lesz, nem történik-e valamilyen baj?
Csak
az Isten gondviselésébe vetett hit képes megszüntetni az
aggodalmat.
Az
életben van egy fontos szabály: „Soha ne vedd el valakinek a
téves meglátását, ha nem tudsz valami jobbat adni helyette.”.
Isten
ezt nagyon jól ismeri, és ennek tudatában jár el. Aggodalomért
cserébe békét ad. Ha elé visszük, elveszi aggodalmainkat, és
helyette békéjével áraszt el. Olyan békével, amely minden
értelmet meghalad, és amely képes lesz megőrizni a rossz,
őrvényszerű, felkavaró gondolatok özönétől. Helyette pedig
bizalmat ad abban a személyben, akinél a legnagyobb biztonságban
lehetünk ebben az életben.
Én
személy szerint érzem, hogy szükségem lesz erre a békére ma is.
Te hogy vagy ezzel kedves olvasó? Ha te is így érzed, mondd velem
együtt a következő fohászt:
„Uram,
kérlek, vedd el aggódalmaimat, és töltsd be helyüket isteni
békéddel!Köszönöm! Ámen!”