A láthatatlanra nézni

„Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk, mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.”
(2Korinthus 4:17-18)

Szenvedés, fájdalom sajnos jól ismert jelenségek ebben a világban. Egyeseknek sok jár ki belőle. Ismerek egy családot, akik négy hónap leforgása alatt, három családtagjukat veszítették el. Hogyan mondható ilyen esetben az, hogy a szenvedés pillanatnyi, meg könnyű? Nem pillanatnyi, hiszen a halál kitépte szeretteiket a családi körből, vérző sebeket hagyva maguk után. Ez a seb nehezen gyógyul majd. Nem is mondható könnyűnek, hiszen egyáltalán nem könnyű elveszíteni egy szülőt, nagyszülőt, gyermeket vagy egy testvért. Mégis miért mondja Pál apostol, hogy a mi szenvedésünk pillanatnyi és könnyű? Hogyan mondhat egyáltalán ilyet?
Csak egyféleképpen lehetnek a még oly fájdalmas sebeink is könnyűek és pillanatnyiak. Akkor, ha a tekintetünket Jézus Krisztusra szegezzük, és arra az országra, amit Ő ígért meg a benne bízó gyermekeinek. Vannak élethelyzetek, amikor úgy érzi az ember, rászakadt az ég. Ezeket az időszakokat egyszerűen csak úgy lehet kibírni, átvészelni, ha Isten országának jutalmára és örömére gondol az ember.
Ezt figyelhetjük meg a Szentírásban is. A „paradicsom” ígérete és dicsősége mindig akkor került előtérbe, amikor a Krisztusban hívők nagy megpróbáltatásokat éltek át. Ezért ígérte Jézus a latornak ezt: „Bizony, mondom néked ma: velem leszel a paradicsomban" (Lukács 23:43). S, valóban, ha a mi földi szenvedéseinket összehasonlítjuk azzal az országgal, amit Isten készít számunkra, azok egycsapásra pillanatnyivá és könnyűekké válnak, egy olyan ígéret hátterén, amiről így ír Pál apostol: „Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el az Isten az őt szeretőknek” (1Korinthus 2:9).
Ez az ország egyelőre még nem látható. Rejtve van. Mégis, egyesek megláthatják. Nem 3D-s szemüveg kell hozzá, még csak nem is térfigyelő infra kamera. Ezt az országot csak a hit szemével lehet látni, de azzal nagyon jól, élesen. Ahogyan Antoine de Saint-Exupéry is írja a Kis Herceg c. könyvében: „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan”. A Biblia is ezt erősíti meg: „A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés” (Zsidók 11:1).
Kérd Istent ma reggel, hogy nyissa fel hitszemedet, hogy megláthasd azt a csodát, amit ő személy szerint neked készít! Meglátod, fájdalmaid, szenvedéseid eltörpülnek majd a „minden mértéket meghaladó”, névre szólóan neked készített ajándék mellett. Legyen részed ma ebben a csodában.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet