hétfő, december 23, 2013

Bölcsek közt

„Aki bölcsekkel jár, bölccsé lesz, az ostoba barátja romlottá lesz.” 
Példabeszédek könyve 13:20



Néhány évvel ezelőtt egy hegyi kirándulásra indultunk kis csapatunkkal. Nagyon nagy túra elé néztünk, így időben útra keltünk. A turistajelzésekkel megjelölt úton indultunk el és nagyon jól haladtunk. Már a túra felénél tartottunk - legalábbis ami az időt illeti – de egyszer csak elfogyott az ösvény. Aggódni kezdtünk. Jó ideje nem láttunk turistajelzést, de azzal magyaráztuk, hogy korábban volt, és jó úton vagyunk, csak nem vettük észre, lekopott, vagy lemosta az eső. Ahogy haladtunk felfelé, egyszer csak egy nagy sziklával találtuk szembe magunkat. Mondanom sem kell, milyen kétségbeesés uralkodott el a csapaton. Tanakodni kezdtünk, mit tegyünk. Visszafordulni már nem lehetett, sőt veszélyes volt, hiszen turista jelzés hiányában nem oda értünk volna vissza, ahonnan elindultunk. Így tehát nem maradt más hátra, mint amennyire csak lehet, megkerülni a sziklát, egy megközelíthető részen nekiveselkedni és átmászni rajta. Kerülővel ugyan és későn, de felértünk a csúcsra, ám ez az eset emlékezetes marad számunkra. Jó úton indultunk el, mégis eltévedtünk. Mi lehetett az oka? Hiszen követtük az útjelzőket.

Később valaki visszament, hogy kiderítse hol lehetett a galiba, és azt állapította meg, hogy egy elágazásnál nem a megfelelő ösvényen indultunk el, mert egy turistajelzést félre értelmeztünk. Ha időben rájövünk a tévedésre, akkor talán még visszafordulhattunk volna. Ahogy egyre mélyebbre mentünk az erdőbe, annál inkább eltávolodtunk a helyes úttól, és csak egy lehetőségünk maradt: leküzdeni az előttünk tornyosuló sziklát.

Ezt a hegyi túránkat az életúthoz hasonlítanám. Ahogy a hegyre sem jó az embernek egyedül felmenni, az életben is szükségünk van barátokra. Ahogy a mai ige is mondja, nem mindegy, milyen barátokkal vagyunk körülvéve. Ha történetünkben a turistajelzéseket a barátok tanácsaiként értelmezzük, láthatjuk: egyetlen ostoba tanács, vagy meggondolatlan barátválasztás rossz útra vezethet, romlást hozhat.

Mi tehát a teendőnk? Jól, átgondoltan választani.

Honnan tudjuk, melyek a bölcs barátok, akik társaságában mi is bölcsekké válhatunk?

A Biblia válasza: kérjük Istentől a bölcsességet, hiszen „Csak az Úr ad bölcsességet, szájából ismeret és értelem származik.” (Példabeszédek könyve 2:6), vagy, ahogy a Példabeszédek könyvében többször is olvashatjuk: „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme” (Példabeszédek könyve 9:10).

Isten megtaníthat bennünket helyesen választani. Megtaníthatja nekünk a „turistajelzések” helyes értelmezését, és ha néha elbizonytalanodunk is, hogy melyik utat válasszuk, vagy esetleg rossz úton indulunk el, figyelmeztető jelzéseket ad majd, hogy időben visszaforduljunk, még mielőtt túl késő lenne.


Karácsony és újév közeledik. Ha megállunk egy kicsit, ne csak magunkra gondoljunk, hanem barátainkra is. Barátok okvetlenül kellenek az embernek, hiszen szebbé teszik az életet. Keressük tehát bölcs barátaink társaságát, és kerüljük az olyanokét, akik romlást hozhatnak!