Az Úrban bízók ereje
„De én az URat várom,
a szabadító Istenben reménykedem: meg is fog hallgatni Istenem! Ne örülj
bajomnak, ellenségem, mert ha elesem is, fölkelek, ha sötétségben lakom is, az ÚR
az én világosságom.”
Mikeás 7:7-8
Filmesek feszültségfokozó trükkje, hogy ha a
főhős szorult helyzetbe kerül, pár másodpercre elsötétül a kép. Mire
végiggondolod az összes logikus lehetőséget a menekülésre, folytatódik a jelent
és egy nem várt fordulat az utolsó előtti pillanatban megoldja a kérdést. Az
időzített bombákat is általában 1-2 másodperccel korábban sikerül
hatástalanítani, minthogy felrobbannának. Persze tudjuk, hogy a főszereplők
többnyire életben maradnak, és a világot is sikerül megmentenie legfeljebb egy
maroknyi csapatnak…
A mindennapi élethelyzetek már nem mindig
olyan szórakoztatóak. Vajon kitart még a fizetés a hónap végéig? Elfogadják a
jelentkezésemet? Lesz egyáltalán munkám? Meg fog gyógyulni? Meddig lehet ezt
bírni? …
Az élet sokszor komolyan próbára teszi
hitünket. Néha úgy tűnik teljesen egyedül maradtunk. Ilyenkor jusson eszünk
mindaz, amit eddig tett értünk Isten. Igen, keresd csak az emlékeidben, mert
bőven adott okot a hálára, indokoltan bízhatsz benne. Ha a sikereket,
győzelmeket nem magadnak, hanem Istennek tulajdonítod, ha gyengeségeidet
őszintén Isten elé viszed, kialakul egy olyan bizalmi kapcsolat, ami átsegít a
nehéz pillanatokon.
Nem tudod hogyan, de megoldást hoz. Lehet,
hogy az utolsó előtti pillanatban, de megmutatja hatalmát. Talán egy időre
minden elsötétül – de már kíváncsian várod, hogy mire lesz képes.
Isten soha nem hagyott magára bennünket. A
teremtésünktől kezdve, az örökkévalóságon át velünk akar lenni. Félelmeink
abból fakadnak, hogy mi szakadunk el tőle. Maradj mellette! Nem hagy el! Hallja
hangod! Felragyog világosságod!
