hétfő, november 04, 2013

Az Úrban bízók ereje

De én az URat várom, a szabadító Istenben reménykedem: meg is fog hallgatni Istenem! Ne örülj bajomnak, ellenségem, mert ha elesem is, fölkelek, ha sötétségben lakom is, az ÚR az én világosságom.”
Mikeás 7:7-8

Filmesek feszültségfokozó trükkje, hogy ha a főhős szorult helyzetbe kerül, pár másodpercre elsötétül a kép. Mire végiggondolod az összes logikus lehetőséget a menekülésre, folytatódik a jelent és egy nem várt fordulat az utolsó előtti pillanatban megoldja a kérdést. Az időzített bombákat is általában 1-2 másodperccel korábban sikerül hatástalanítani, minthogy felrobbannának. Persze tudjuk, hogy a főszereplők többnyire életben maradnak, és a világot is sikerül megmentenie legfeljebb egy maroknyi csapatnak…

A mindennapi élethelyzetek már nem mindig olyan szórakoztatóak. Vajon kitart még a fizetés a hónap végéig? Elfogadják a jelentkezésemet? Lesz egyáltalán munkám? Meg fog gyógyulni? Meddig lehet ezt bírni? …

Az élet sokszor komolyan próbára teszi hitünket. Néha úgy tűnik teljesen egyedül maradtunk. Ilyenkor jusson eszünk mindaz, amit eddig tett értünk Isten. Igen, keresd csak az emlékeidben, mert bőven adott okot a hálára, indokoltan bízhatsz benne. Ha a sikereket, győzelmeket nem magadnak, hanem Istennek tulajdonítod, ha gyengeségeidet őszintén Isten elé viszed, kialakul egy olyan bizalmi kapcsolat, ami átsegít a nehéz pillanatokon.
Nem tudod hogyan, de megoldást hoz. Lehet, hogy az utolsó előtti pillanatban, de megmutatja hatalmát. Talán egy időre minden elsötétül – de már kíváncsian várod, hogy mire lesz képes.

Isten soha nem hagyott magára bennünket. A teremtésünktől kezdve, az örökkévalóságon át velünk akar lenni. Félelmeink abból fakadnak, hogy mi szakadunk el tőle. Maradj mellette! Nem hagy el! Hallja hangod! Felragyog világosságod!