Istentől elválasztó bűnök

"Nem az ÚR keze rövid ahhoz, hogy megsegítsen, nem az ő füle süket ahhoz, hogy meghallgasson, hanem a ti bűneitek választottak el titeket Istenetektől, a ti vétkeitek miatt rejtette el orcáját előletek, és nem hallgatott meg."

Ésaiás próféta könyve 59:1-2

A hiba az ön készülékében van. A mennyei adás korlátlan és nem szünetelt még soha. De ha a vevőantennádat nem tartod tisztán, az adás megtörténik ugyan, de a vevő nem fogja érzékelni. 

Isten mindig segített a népének. Egyiptomba szabadítót küldött, hogy megmeneküljenek végre a rabszolgaságból. A babiloni fogság is elkerülhető lett volna, ha hallgatnak az intő szóra. Bár volt olyan idő is, amikor az Úr azt üzente, hogy ha Noé, Dániel és Jób együttvéve ott lettek volna Júdában, akkor sem lett volna elegendő senki másnak a megmenekülésére a jelenlétük, csak magukat menthették volna meg. 

Az Úr évszázadokon át a próféták üzenetén keresztül könyörgött a népnek, hogy változzanak meg, mert baj lesz. De nem hallgattak Rá. Később már nem lehetett meghallgatnia az imákat, amik pusztulás elkerüléséért szóltak. Mi emberek ezeket a helyzeteket szoktuk kiélezni és azt mondjuk, lám-lám Isten nem hallgatja meg az imákat. Van ilyen eset, igaz, de a mi bűneink eltompították az érzékeinket és már nem érezzük a rosszat rossznak. A jó nem vonzó, a rossz nem taszít minket. Ekkor nem lenne jó, ha Isten teljesítené, amit kértünk.

Tartsd élesen az antennádat! Egy eltompító világban, ahol nem szabad egyértelműen elítélni majdnem egyik viselkedésformát sem, elég nehéz érzékenynek maradni. De a bűn, bármelyik korszakban éljünk is, eltompít. Bontsd le a válaszfalakat, hogy folytatódjon a beszélgetés Isten és ember, ember és Isten között!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia