Harc és korona

„Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam: Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megád nékem az Úr ama napon, az igaz Bíró; nemcsak nékem pedig, hanem mindazoknak is, akik vágyva várják az ő megjelenését.”
(Timótheushoz írt második levél 4. fejezet 7-8. vers)

Sokaktól hallottam már, hogy azért nem olvassák az Ószövetséget, mert tele van öldökléssel, vérrel. És tessék; itt van Pál, aki nemcsak itt, ebben a levelében, hanem másutt is harcról és küzdelemről beszél. Mi köze egyáltalán egy keresztény embernek a harchoz? Ki ellen folyik a harc? Hogyan lehet győzni?

A Szentírás beszámol arról, hogy Isten és Sátán között még a mennyben elindult egy küzdelem. „És lőn az égben viaskodás: Mihály és az ő angyalai viaskodnak vala a sárkánynyal; és a sárkány is viaskodik vala és az ő angyalai; De nem vehetének diadalmat, és az ő helyök sem találtaték többé a mennyben.” (Jel.12:7-8)

Persze ez nem fegyverekkel történő viaskodás volt, sokkal inkább hasonlított egy bírósági perhez, ahol a Sátán, a vádló kétségbe vonta, hogy Isten a szeretet ura. Ezzel hitette el az angyalok harmadrészét, és ősszüleinket is ott az Édenben és azóta folyik a küzdelem ezen a földön.

És az, hogy Pál is harcról ír, csupán azt erősíti meg, hogy az örök élet nem hull automatikusan az ölünkbe, Illés szekerét nem teszik a fenekünk alá, a bűnnel nem lehet játszani, hanem, életünk, mint egy csata színtere,  ahol örök sorsunk dől el.

Ki ellen folyik ez a „nemes harc”, vagy másként a „hitnek szép harca”(1Tim.6:12)? Az Efézusi levélben így olvassuk: „Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, …ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.” (Ef:6:12)

S ha győzni akarsz, ha szeretnéd a győzelmi koszorút, fogadd meg az apostol tanácsát:

„Annak okáért vegyétek föl az Istennek minden fegyverét, hogy ellenállhassatok ama gonosz napon, és mindeneket elvégezvén megállhassatok. Álljatok hát elő, körül övezvén derekatokat igazlelkűséggel, és felöltözvén az igazságnak mellvasába, És felsaruzván lábaitokat a békesség evangyéliomának készségével; Mindezekhez fölvévén a hitnek pajzsát, a mellyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megolthatjátok; Az idvesség sisakját is fölvegyétek, és a Léleknek kardját, a mely az Isten beszéde: Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden időben a Lélek által.” (Ef.6:13-18)

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet