Egymás javát keresve
„Ne nézze kiki a maga hasznát, hanem
mindenki a másokét is.”
(Pál Apostol Filippibeliekhez írt
levele 2. fejezet 4.vers)
A
bűn által megrontott világ természetes velejárója lett a mindenütt
megnyilvánuló, a másikat letaposó és elpusztító önzés, mely sokszor az
életösztönre hivatkozva hirdeti; nekem ennem kell, nekem élnem kell, az
oroszlán is megeszi az antilopot...
De
hova vezet mindez? Emlékszünk a mesére a két csacsiról, akiket kikötöttek
két szalmabála közé? Mikor enni szeretett volna az egyik és a hozzá közel eső
bálából szeretett volna kissé csemegézni, a kötél megfeszült, mert a másik is
ugyanezt szerette volna, csak a másik bálából.
S
mikor így erőlködve erejük végére jutottak belátták, hogy így mindketten éhen
maradnak. Aztán felismerték, hogy helytelen a hozzájuk közel álló bálára úgy tekinteni,
mint ami csak az övék. Így megállapodtak, hogy együtt mennek először az egyik
bálához, majd a másikhoz és így mindketten jóllaknak.
Szép
ez a történet, de ki kezdje, ki engedjen előbb? Mert valakinek engedni kell!
Ahogy egyszer magam is szemtanúja voltam, ahogy a buszmegállóban az indulni
készülő járat ajtajánál két ember udvariaskodott egymással: „Csak ön után!”. - "Nem csak ön után!" Ez
ment egy darabig, majd a sofőr kiszólt: „Döntsék el ki jön előbb, mert zárom az
ajtót és mindketten itt maradnak!”
Ki engedjen
hát? Mi válik a másik javára? Mivel használhatok a másiknak a legjobban? Ha
odaadom a kenyerem, vagy nem adom, de megmutatom hogyan és hol szerezhet
magának? Ezek a hétköznapok kérdései, melyre nincs egyetemes igen, vagy nem.
Adjak?
Ne adjak? Engedjek? Ne engedjek? Pál úgy folytatja, minden helyzet más lehet
(Jézus sem adott jelet, mikor a farizeusok kértek tőle, a kananeus asszonyt
próbára tette, mielőtt csodát tett volna, viszont a tíz leprást minden kérdés
nélkül gyógyította meg, szemben Pállal, akiről úgy beszél, mint választott
edényéről, és háromszor könyörög, a válasz mégis; nem), de a lényeg a lelkület,
mellyel akár nemet is mondhatsz.
„Az
az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is” (Fil.2:5)
Mert
nem azért mondott nemet, hogy neki jó legyen, hanem mert ezzel adhatta a
legtöbbet neked. Ezért szükséges, ahogy Jézus is tette teljesen ’belebújni’ a
másik bőrébe, akarni megismerni a másikat, és önmagam vágyait háttérbe
szorítani a másik javára élni.
S
mi lesz az eredmény? Mi lesz azok jutalma, aki győz a saját önzése felett.
„Aki győz, megadom annak, hogy az én királyi székembe üljön velem, amint én is
győztem és ültem az én Atyámmal az ő királyi székében” (Jel.3:21)
