Van az a pénz...
„Mert minden rossznak gyökere a pénz
szerelme: mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magokat
általszegezték sok fájdalommal.”
(Pál apostol Timóteushoz írt első
levele, 6. fejezet 10.vers)
Nincs
az a pénz - mondják sokan, - amivel engem rá lehetne venni, hogy betörjek a
bankba, hogy megöljek valakit, hogy… Valóban nincs az a pénz? Nem vagyunk
pénzsóvárak? Vizsgáljuk csak meg egy kissé ezt a kérdést!
Van,
aki úgy véli a mammon imádásának problémája csupán a gazdagokat érinti. Hiszen
Jézus is azt mondja: mily nehezen mennek be azok Isten országába, akiknek nagy
vagyonuk van. (Mk.10:21)
Ám
a fukarsághoz nem kell milliomosnak lenni. Mert sokan vannak, akik a ’két
fillérhez’, a kis ’szemétdombjukhoz’ jobban ragaszkodnak, mint az Istenhez,
mint az ÉLET-hez.
Sokan
mondják: „Nekem most nincs időm imádkozni, nincs időm a lelki dolgokkal
foglalkozni, nincs időm a gyülekezetbe menni, mert dolgozni kell, mert kenyeret
kell tenni az asztalra.”
Ugyanakkor
általában a kenyér hiányzik legkevésbé az asztalról. Ami hiányzik, amiért oly
sokat güriznek, az egy új mobil, egy nagyobb TV, szebb lakás, még egy emelet… s
hogy ezt elérjék felelőtlenül hiteleket vesznek fel (nem találkoztam olyannal,
aki a mindennapi kenyérre kért volna hitelt), és így ahogy Pál írja
’általszegezik magukat sok fájdalommal’
S
hogyan lehet kigyógyulni a fukarságból? Jézus azt mondta a gazdag ifjúnak;
„oszd szét a vagyonodat”, azt mondta a tanítványoknak; „aki utánam akar jönni
tagadja meg magát”. Igen, önzés egyetlen ellenszere az adakozás, ami nemcsak az
eljövendő örök élet, de a mostani boldogság szempontjából is elengedhetetlen.
Ahogy
egyszer egy ember megkérdezte barátjától: „Miért bírálnak mindig a
fukarságomért? Mindenki tudja, hogy mindent jótékonysági célokra hagyományozok,
amikor meghalok.”
A barát egy mesével
válaszolt: Volt egyszer egy malac, aki arról panaszkodott a tehénnek, hogy ő
mennyire népszerűtlen. „Az emberek mindig beszélnek a te szelídségedről és szép
szemeidről – mondta a malac – Pedig én a tejnél és a túrónál többet adok nekik,
sonkát, szalonnát, sörtét. A lábamat még meg is füstölik. Mégsem szeret engem
senki. Miért van ez?
A tehén gondolkodott egy darabig,
majd így felelt: Talán azért, mert én addig is adok, amíg életben vagyok”
Mondd,
ezek után van az a pénz, értéktárgy, amit megosztasz ma mással?
