Van az a pénz...

„Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme: mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magokat általszegezték sok fájdalommal.”
(Pál apostol Timóteushoz írt első levele, 6. fejezet 10.vers)

Nincs az a pénz - mondják sokan, - amivel engem rá lehetne venni, hogy betörjek a bankba, hogy megöljek valakit, hogy… Valóban nincs az a pénz? Nem vagyunk pénzsóvárak? Vizsgáljuk csak meg egy kissé ezt a kérdést!

Van, aki úgy véli a mammon imádásának problémája csupán a gazdagokat érinti. Hiszen Jézus is azt mondja: mily nehezen mennek be azok Isten országába, akiknek nagy vagyonuk van. (Mk.10:21)

Ám a fukarsághoz nem kell milliomosnak lenni. Mert sokan vannak, akik a ’két fillérhez’, a kis ’szemétdombjukhoz’ jobban ragaszkodnak, mint az Istenhez, mint az ÉLET-hez.

Sokan mondják: „Nekem most nincs időm imádkozni, nincs időm a lelki dolgokkal foglalkozni, nincs időm a gyülekezetbe menni, mert dolgozni kell, mert kenyeret kell tenni az asztalra.”

Ugyanakkor általában a kenyér hiányzik legkevésbé az asztalról. Ami hiányzik, amiért oly sokat güriznek, az egy új mobil, egy nagyobb TV, szebb lakás, még egy emelet… s hogy ezt elérjék felelőtlenül hiteleket vesznek fel (nem találkoztam olyannal, aki a mindennapi kenyérre kért volna hitelt), és így ahogy Pál írja ’általszegezik magukat sok fájdalommal’

S hogyan lehet kigyógyulni a fukarságból? Jézus azt mondta a gazdag ifjúnak; „oszd szét a vagyonodat”, azt mondta a tanítványoknak; „aki utánam akar jönni tagadja meg magát”. Igen, önzés egyetlen ellenszere az adakozás, ami nemcsak az eljövendő örök élet, de a mostani boldogság szempontjából is elengedhetetlen.

Ahogy egyszer egy ember megkérdezte barátjától: „Miért bírálnak mindig a fukarságomért? Mindenki tudja, hogy mindent jótékonysági célokra hagyományozok, amikor meghalok.”

A barát egy mesével válaszolt: Volt egyszer egy malac, aki arról panaszkodott a tehénnek, hogy ő mennyire népszerűtlen. „Az emberek mindig beszélnek a te szelídségedről és szép szemeidről – mondta a malac – Pedig én a tejnél és a túrónál többet adok nekik, sonkát, szalonnát, sörtét. A lábamat még meg is füstölik. Mégsem szeret engem senki. Miért van ez?

A tehén gondolkodott egy darabig, majd így felelt: Talán azért, mert én addig is adok, amíg életben vagyok”


Mondd, ezek után van az a pénz, értéktárgy, amit megosztasz ma mással?