péntek, május 10, 2013

Szülők tisztelete



„Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked!”
2Mózes 20:12.
Miért? Miért kell tisztelni a szülőket?
Vajon a szülők tisztelik az ő szüleiket?
És a politikusokat?
A tanárokat?
Az idősebbeket?
Milyen példát látunk, és milyent közvetítünk?
Valami nagyon elromlott ezen a területen! Könnyebben eltart egy szülő öt gyereket, mint öt gyerek a szüleit. Miért? Miért halt ki csaknem teljesen a tisztelet?
Pedig Isten után a szülők azok, akik életet adtak nekünk.
Lehet, hogy néha követnek el hibákat, de Isten parancsa akkor is változhatatlan.
Luther Márton ezt írja az ötödik parancsolat magyarázatában:
„..a szülőkre, mint egy palástot teríti rá Isten a maga tisztességét és tekintélyét. Lehet, hogy a palást alatt sokszor a legkevésbé sem tiszteletreméltó személy rejtőzik, de akkor is tisztelni kell rajta a palástot. Ezért nem áll az ötödik Igében, hogy tiszteld a te tiszteletreméltó szüleidet. Isten azért parancsolja meg a szülők tiszteletét, mert ezzel tulajdonképpen önmagának követeli meg azt. Nem a szülőnek jár, hanem egyedül Istené a tisztelet. De a szülőket Ő bízta meg, ezért bennük és rajtuk túllátva, Istent kell tisztelnünk. Ezért mondhatjuk azt, hogy a helyesen értelmezett és gyakorolt szülői tisztelet az istentiszteletnek egyik formája és része.”

Keressük meg a szülőkben, a vezetőkben, a tanárokban mindazt, amit tisztelhetünk, amire felnézhetünk, és kezdjük el a pozitív viszonyulást hozzájuk még ma! Ne a sírjukra vigyük majd a tisztelet virágait, hanem életükben adjuk oda nekik!
És ha szülők vagyunk? Tegyünk meg mindent azért, hogy tisztelhessenek minket!