szerda, február 27, 2013

Isten a Teremtő


„Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.”
(Mózes első könyve 1. fejezet 1. vers)

Mostani bibliatanulmányunk kapcsán majd minden szombaton próbáljuk megfejteni a teremtés titkait; Mikor volt a kezdet? Mi adta a világosságot az első nap? Külsőleg, vagy belsőleg hasonlít ránk a Teremtő?

Megannyi kérdés, megannyi filozofálás, megannyi vitatkozás. S a végkövetkeztetés; bármennyit törjük a fejünket, csak arra jövünk rá, hogy alig értünk valamit a világunk keletkezéséből.

S talán a legszomorúbb, hogy a nagy teológizálás közben nemhogy a válaszokhoz, de Teremtőnkhöz sem kerülünk közelebb.

Hiszen a teremtés leírása is, mint az egész Szentírás, több mint információs adatbázis. Mindez Isten hívása; Gyere, ismerj meg. Gyere, nézd, mennyire szeretlek. Gyere, mond, mit szólsz mindahhoz, amit neked adtam.

Így ezen a reggelen, borulj le te is Teremtőd elé és mond Dáviddal együtt:

„Dicsőítlek téged, mert olyan csodálatosan alkottál,
és tudom jól, milyen csodálatos minden műved!

Létem nem volt titokban előtted,
amikor a föld ölén rejtve formálódtam.

Még alakot sem nyertek tagjaim és szemed már látott engem.
Könyvedben már minden fel volt jegyezve rólam:

napjaim már eltervezted,
mielőtt egy is eltelt volna belőlük.

Milyen tiszteletreméltók előttem gondolataid, Istenem,
milyen hatalmas a számuk!

Megszámlálnám őket, de számosabbak a homokszemeknél,
s ha végükre is érnék, még mindig csak nálad tartanék.”
(Zsolt 139:14-18)